nanoHÍREK

Bolygónk 1999-ben lépte át a hatmilliárdos népességet, és mindössze tizenkét év kellett ahhoz, hogy újabb egymilliárddal többen legyünk a Földön. A hétmilliárdodik lakos várhatóan 2011 októberében fog megszületni.

2050-re várhatóan újabb 2,3 milliárddal gyarapodik a Föld népessége - közel annyival, amennyien összesen éltek a bolygón 1950-ben. Ezeknek az embereknek a 97%-a kevésbé fejlett régiókban fog születni, közel a felük (49%) Afrikában. Ezzel szemben a fejlettebb országok populációja nagyjából változatlan marad, de elöregszik, és kevesebb lesz a munkaképes felnőtt.

Az emberiség története során a Föld népessége eleinte nagyon lassan növekedett, csak 1800 körül lépte át az egymilliárdot. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben hárommilliárdról hétmilliárdra nőtt. 2011-ben várhatóan 135 millió ember fog megszületni és 57 millió meghalni, így körülbelül 78 millióval nő a bolygó népessége.

Az ENSZ becslése szerint 2100-ra 10,1 milliárdan lesznek majd a Földön.

Ajánlat:

• Népességnövekedés: Magyarország a 220. helyen

Túlhalászás, az élőhely megváltozása és a környezetszennyezés miatt 43 földközi-tengeri halfaj tűnhet el a következő években a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A szervezet veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös listáján cápák, ráják és csontoshalak is szerepelnek, utóbbiaknak legkevesebb 12 faját fenyegeti kihalás.

Eltűnhet a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus), a barna fűrészes sügér (Epinephelus marginatus), a farkassügér (Dicentrarchus labrax) és a hekk (Merluccius merluccius) is. Utóbbiak hamarosan a végveszélyben lévő fajok listáját gyarapíthatják - közölte kedden a szervezet.

Tonhalak

A többi tengerhez hasonlóan a legnagyobb gondot itt is a túlhalászás jelenti. "Különösen aggasztó a kékúszójú tonhal helyzete a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán keleti vidékén" - mondta Kent Carpenter, az IUCN tengeri halakkal foglalkozó szakembere, aki szerint az utóbbi 40 évben máris felére csökkent a tonhalak termékenysége. Komoly problémát okoznak a vonóhálók is, melyekben sok olyan hal is fennakad, amelyet aztán nem hasznosítanak. Ezek a hálók emellett roncsolják a tengerfeneket is, azt a réteget, ahol sok halfaj él és szaporodik.

Az IUCN teljes jelentése angol nyelven elérhető itt.

A görög Pilos partjai előtt (lásd a Google Maps térképén) készült az alábbi felvétel, amelyen 5111 méteres mélységben egy mélytengeri rák (Acanthephyra eximia) és egy hal (Coryphaenoides mediterraneus) látható. A felvétel további érdekessége, hogy a két órán keresztül leengedett kamerával olyan helyeket keresnek a Földközi-tenger aljzatán, ahová a jövőben neutrínódetektorokat lehet telepíteni. Ezek a műszerek az itt uralkodó teljes sötétségben olyan fényfelvillanásokra vadásznak, amelyeket a vízbe csapódó nagyenergiájú neutrínók gerjesztenek.

A kutatókat meglepte, hogy ez a halfaj ilyen mélységben is megél. Ezen a hőmérsékleten, nagy nyomáson és táplálékszegény környezetben csak nagyon kevés élőlény fordul elő.

Európa legmélyebb pontja innen nem messze, a Jón-tengerben fekvő Calypso-árokban, 5267 méteres mélységben található.

Az Afrikai-kőzetlemez egyes részei korábban Európa területe alá buktak a szubdukciónak nevezett lemeztektonikai folyamat során. Ez a mozgás mára gyakorlatilag leállt, sőt idővel a fordítottja is megindulhat - hangzott el egy előadáson az Európai Földtudományi Unió bécsi konferenciáján. Utrechti kutatók számítógépes modellje alapján nem kizárt, hogy a Földközi-tenger térségében új kőzetlemez-alábukási zóna jelenik meg.

Afrika kontinentális területein ugyanis túl vastag a kéreg, amely kisebb sűrűsége miatt nem képes alábukni. Ugyanakkor Afrika és Európa területe jelenleg is egymás felé mozog. Lehetséges, hogy ennek eredményeként a Földközi-tenger térségében lévő vékonyabb, európai kéregrészében kezdődik meg az alábukás. Elképzelhető, hogy ennek egyik korai jele volt például az 1303-as krétai, 8-as erősségű földrengés, amely cunamit is eredményeztett, pusztítást okozva Alexandria és Heraklion partvidékén. Nem kizárt, hogy hasonlóan erős rengések a jövőben is jelentkeznek a térségben. Az új szubdukciós zóna kialakulása azonban igen lassú és nehezen bizonyítható folyamat - a mi életünkben talán csak az első jelei vehetők majd észre.

Forrás: BBC

Ajánlat:

• Lesz-e nagy földrengés az USA-ban a japán rengés miatt?
• 4,8-as földrengés volt Magyarországon
• Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről

Halálesetek:
A pontos számot nehéz megbecsülni. Hétfő reggelig  a regisztrált halálesetek száma 8649, és további 13 262 embert keresnek.
(Forrás: National Police Agency of Japan)

Evakuáltak:
Összesen 349 349 embert szállásoltak egy különféle menedékhelyeken. A fukusimai atomerőmű környezetéből összesen 177 500 embert evakuáltak.
(National Police Agency of Japan)

Háztartások elektromosság nélkül:
Vasárnap este Japán északi részén még 242 927 háztartásban nem volt áram.
(Tohuku Electric Power Co.)

Háztartások víz nélkül:
Szombati jelentés szerint tizenegy prefektúrában legalább 1,04 millió háztartásban nem volt ivóvíz.
(Health Ministry)

Sérült épületek:
Legalább 14 637 épület megsemmisült.
(National Police Agency of Japan)

Felajánlások:
Szombatig 128 ország és 33 nemzetközi szervezet ajánlotta fel segítségét.
(Foreign Ministry)

Forrás:Yahoo/Reuters

via tudosfilmek

A hírek zömében természetesen a földrengés és a cunami által leginkább sújtott Fukushima Daiichi atomerőmű reaktorai szerepelnek, a japán hatóságok azonban nyolc további reaktort is leállítottak az érintett térségben. Az országban jelenleg 40 blokk működik. A Japan Atomic Industrial Forum által március 17-én kiadott térképen gyorsan áttekinthetjük az egyes erőművek állapotát.

Kattintson ide a nagyobb méretű képért!

Jelmagyarázat:

Piros: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag is károsodott (Fukushima 1-4-es blokkjai)

Sárga: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag nem károsodott (Fukushima 5-6-os blokkjai)

Zöld: biztonságosan leállított blokkok (három másik erőműben)

Lila: jelenleg is biztonságosan üzemelő blokkok

A térképen bejelölték még a földrengés epicentrumát és a cunami által sújtott területet.

Forrás: Scientific American

Mennydörgéshez hasonló, hatalmas zúgás kísérte a tenger mélyén a múlt pénteki földrengést. A robajt a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya által működtetett, az epicentrumhoz közel (Kushiro és Hatsushima szigetek mellett) elhelyezkedő mélytengeri automata obszervatóriumok rögzítették. A felvételt két utórengés hangjával együtt az egyetem által üzemeltetett Listening to the Deep Environment honlapon tették közzé. A felvételeket az eredeti tizenhatszorosára gyorsították. Az oldalon a spektrogramok is elérhetők, melyeken a frekvencia és az intenzitás is megtekinthető.

A weboldalon a Listen on Site menüpontban élőben is bele lehet hallgatni az egyetem mélytengeri hidrofonjai által érzékelt hangokba.

A március 11-i földrengés Japán mért földrengései között a legerősebb volt, a Richer-skála szerint 9,0-es magnitúdóval (az első hírek még 8,9-es, illetve 8,8-as rengésről szóltak).

Az alábbi animáción a március 8. és 16. között bekövetkezett rengések láthatók. A körök mérete a rengés magnitúdóját mutatja, míg a színük időben előrehaladva világosodik, vagyis a halványkék a legkorábbi, a piros a legutolsó rengéseket jelöli.

Először március 9-én egy 7,2-es földrengés rázta meg Japánt, ám ez nem okozott különösebb riadalmat a szigetországban. A pénteki, pusztító erejű rengés ugyanazon a helyen pattant ki, majd ezt több nagyobb utórengés is követte, kettő majdnem elérte a 8,0-ás erősséget is. A rengések végül fokozatosan gyengültek. Az animációt készítő kutatók március 9-16. között összesen 428 földrengést regisztráltak.

Forrás: GFZ German Research Centre for Geosciences (Helmholtz Association)

Ajánlatok:

Japán két és fél métert mozdult el a földrengéstől

Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.

Forrás: book.hu