Magyar idegkutatók eredménye a Nature egyik lapjában

Hazai kutatócsoport élvonalbeli eredményét közölte a rangos Nature Methods folyóirat. A kutatók a cikkben egy olyan új lézermikroszkópról számolnak be, mely nagy sebességgel, három dimenzióban is képes mérni az idegsejtekben terjedő folyamatokat, és megmutatni az idegrendszer hálózatainak működését. A világon egyedülálló optikai fejlesztéseknek köszönhetően a mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejtek nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is tanulmányozni lehet. A mikroszkóp új eszközként szolgál például az agy információ-feldolgozásának megértéséhez, illetve a központi idegrendszeri betegségek kutatásához – írja az OTS.

0 Tovább

Átadták a Junior Prima Díjakat magyar tudomány kategóriában

Heten a biológiához kapcsolódó tudományágak területéről, továbbá egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus részesült magyar tudomány kategóriában az idén negyedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjban.

A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.

A Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították meg a Junior Prima Díjat, melyet hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kap meg minden évben. A kategóriák a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó.

A magyar tudomány kategóriában a nyerteseket az MFB e célra fölkért bizottsága választotta ki, elismert tudósoktól és kutatási intézményvezetőktől kapott ajánlások alapján.

0 Tovább

Budapest Science Meetup

A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

 

A novemberi meetup programja:

Orgel Csilla: Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek