Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ismét orangután született a Fővárosi Állatkertben

Újabb orangután kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézményben látható szumátrai orangutánoknál – tízesztendős szünet után – tavasszal már napvilágot látott egy utód. Az április 4-én világra jött Moira nevű apróságnak most féltestvére született, azonos apától, de természetesen egy másik anyaállattól, hiszen egy nőstény orangutánnál általában hét-nyolc év is eltelik két ellés között.

A most született kölyök világra jövetelére december 9-én csütörtökön, 15 óra 45 perckor került sor. Menginek, a 14 esztendős, budapesti születésű anyaállatnak ez az első kölyke, de szemmel láthatóan nem okoz neki gondot az utód gondozása, felnevelése. Mi több, annyira ölelgeti és védelmezi, hogy jelenleg nemcsak a látogatók, hanem az állatkerti szakemberek is alig-alig láthatnak valamit a rendszerint „anyai takarásban” lévő apróságból. Az állatgondozóknak azért sikerült alaposabban is megfigyelni az állatot, és ennek alapján úgy tűnik, hogy hím ivarú kölyökről van szó. Nevet azonban eddig még nem kapott. Ahogyan az Állatkert más állatait, természetesen az újszülött orangutánt is örökbe lehet fogadni jelképesen.

A kölyök apja, Chuij egyébként eredetileg Hamburgban látta meg a napvilágot 1996-ban, és 2004 óta tagja a budapesti csapatnak.

A kicsi napjait egyelőre az evés és az alvás tölti ki, s ezt a tevékenységet folyamatosan anyja vörösesbarna szőrzetébe csimpaszkodva végzi. Az első napokban lényegében semmit sem lehetett látni belőle, főleg, mivel Mengi nagyon fáradt volt, és ezért inkább a közönség szemei elől elrejtett elkülönítőben tartózkodott. Némi szerencsével azonban most már meg lehet pillantani az újszülöttet. Idősebb féltestvérétől nemcsak sokkal kisebb méretei különböztetik meg, hanem az is, hogy szünet nélkül az anyján csimpaszkodik.

Képek a kölyökről az állatkert honlapján láthatók.

 

0 Tovább

Böngésszen egymillió napfotó között!

Az Európai Űrügynökség (ESA) olyan szoftvert publikált, amelynek segítségével az érdeklődők megnézhetik, hogyan festett csillagunk a múltban, és milyen jelenségek zajlottak felszínén, légkörében. A JHelioviewer nevű programban több mint egymillió, az elmúlt 15 évben készült kép közül válogathatunk, amelyeket a SOHO és az SDO jelű űrszonda készített csillagunkról.

További informácók a http://www.helioviewer.org/ oldalon találhatók, ahol online felületen is böngészhetünk a fotók között.

0 Tovább

Ez már bosszantó: fényes meteorok sarki fénnyel

Az időjárás miatt a Geminidákból sem láttunk szinte semmit, nem úgy, mint például az Abisko Nemzeti Parkban Svédországban, ahol óránként 20-40 meteorról számoltak be, ráadásul pazar sarkifény-függönyök adták hozzájuk a díszletet. Irigykedve csorog a nyálunk, miközben az itt készült fotókat nézegetjük, eggyszerre két csodás természeti jelenségről.

További képek szerte a világból, egy folyamatosan bővülő oldalon itt láthatók.

0 Tovább

Flash mobbal ünnepelték a világhírű magyar matematikust

szólj hozzá: Lovász László ünneplése

Tudományos flash mobbal (villámcsődület) köszöntötték ma az ELTE TTK-n Lovász Lászlót, a kar Kiotó-díjjal kitüntetett professzorát.


Lovász kollégái körében tekintette meg a diákok produkcióját

0 Tovább

Karácsonyi madarásztúra az Aggteleki Nemzeti Parkban

A Magyar Madártani Egyesület Gömör-tornai helyi csoportja az évet egy vidám kirándulással zárja december 18-án, amelynek során Aggtelek és Jósvafő között a sárga turistajelzésen haladva „karácsonyi ajándékként” téli madáreleséget helyeznek ki a madarak számára. Útközben távcsöves madármegfigyelés keretében lesik meg a felbukkanó madárvendégeket és az áttelelő madarakat. Jósvafőre érkezve egy forró tea vagy forralt bor mellett melegednek fel a Kúria Oktatóközpontban.

Találkozó 10 órakor az aggteleki templomtorony előtt.

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

0 Tovább

Kína letiltotta a Nobel-díj honlapját

A kínai kutatóknak néhány hete a Kínai Nagy Tűzfallal kell megküzdeniük, ha el szeretnék érni a Nobel-díj hivatalos honlapját. Az oldalt nem sokkal azután tiltották le, hogy 2010-ben a Nobel-békedíjat a börtönben ülő Liu Hsziao-po kínai ellenzéki és emberi jogi aktivistának ítélték.

A díjátadó ceremóniát a napokban tartották, de a kínai kormány se Liunak, se a családtagjainak nem engedélyezte a részvételt.

0 Tovább

Megroggyant az arzénlény - szerkesztői kommentár a NASA baktériumához

Mint arról új összeállításunkban részletesen olvashatnak, egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a Science-cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak.

Az eset tudománykommunikációs szempontból is érdekes. A bejelentéssel kapcsolatban nagy volt a várakozás, majd a zavar a média és a nagyközönség körében is. Nyilvánvaló, hogy a tudományos újságírók a Science magazint hiteles forrásnak tekintik, és az is, hogy közülük kevesen rendelkeznek mikrobiológus diplomával. Én tanultam biológiát az ELTE-n, de bevallom, nem elemeztem a Science jobbára adatok halmazából álló cikkét, ehelyett annak következtetéseire koncentráltam. Ezek alapján pedig jogosan éreztem úgy, hogy ez az év tudományos felfedezése, hiszen alapvető építőelem cseréjére még nem volt példa DNS-ben.

A nagyközönség egy része így is csalódott volt, mert legalábbis az első Földön kívüli élőlény felfedezésének bejelentését várta. Néhány óra alatt azonban megbarátkoztak a baktériummal, amelyre aztán sok helyen csak „arzénlényként” hivatkoztak a közösségi médiában.

Ismét bebizonyosodott az is, hogy az embargót ilyen fontosságú tudományterületen nem lehet megtartani. Bár a NASA csak december 2-án este akarta bejelenteni a felfedezést, a Science-cikk embargójának feloldásával egyszerre, több internetes oldalon kiszivárgott a hír vagy annak egy-egy eleme. Végül is a Gizmodo.com cikke indította el azt a lavinát, amelynek következtében az információ rohamosan terjedni kezdett december 2-án délután, így magyar idő szerint 18 óra 18 perckor a Science feloldotta a cikk embargóját (ha egyszer valaki már megtöri az embargót, akkor szabad az információ).

A tudomány népszerűsítése miatt is csak remélni lehet, hogy a kutatócsoport helyrerakja a dolgokat, és rövidesen előáll az állításokat valóban meggyőzően bizonyító adatokkal.

Simon Tamás

0 Tovább

Láthatósági mellényben a norvég szarvasok

Több száz szarvasra adnak Norvégiában láthatósági mellényt, hogy ezzel védjék az állatokat a gázolásoktól az ország sarkvidéki, teljes téli sötétségbe burkolózó vidékén. A különleges állatvédelmi akciótól azt remélik, hogy sikerül jelentősen csökkenteni a gázolások számát.

Az ottani útfelügyelet által kezdeményezett ötlet révén talán csökken a járművek és a szarvasfélék közötti találkozások száma azáltal, hogy az utóbbiak jobban láthatók lesznek az autósok számára. Ezek az ütközések igen gyakoriak Norvégiában, az útfelügyelet szerint évente mintegy ötszáz szarvas pusztul el "autóbalesetben" - csakúgy, mint Finnország északi vidékén.

Az egyelőre még csak kísérleti norvég program keretében kétezer szarvast bújtatnak láthatósági mellénybe.

Forrás: MTI

0 Tovább

Egy zseniális prezentáció a világ országairól

Látványos statisztika: 200 ország, 200 év, 4 perc

0 Tovább

Madárhangok online katalógusa

A Michigan Állami Egyetem Madárhang Központja (Avian Vocalization Center - AVoCet) lehetővé tette, hogy az érdeklődők ingyen letölthessék az adatbázisukból a világ minden tájáról összegyűjtött madárhangokat. A gyűjtemény jelenleg több mint 10 200 felvételt tartalmaz, 45 országban élő közel 3200 fajtól. Sok madárnak, például a kardinálispintyeknek több helyi „dialektusát” is meg lehet hallgatni. A hangfelvételek mellett a szonogramok (a hangok látható ábrázolása) és a madarak fotói is elérhetők az oldalon.

http://avocet.zoology.msu.edu

0 Tovább

Trópusi kölykök Miskolci Állatkertben

A Miskolci Állatkert Trópusi-házában két állatfaj utódait is láthatják az állatkert látogatói, amelyek pontosan egy hónap eltéréssel jöttek a világra. Október másodikán a szurikáták gyarapodtak, míg november másodikán az arany aguti csapatban született három kölyök.

A szurikáták (Suricata suricatta) Dél-Afrika száraz, félsivatagos területin honos kisragadozók. Az állatrendszertanban elfoglalt helyük ellenére jelentős mennyiségű növényi táplálékot is fogyasztanak. A szurikáták csapatában érdekes, és az állatvilágban igen ritka tanulási, illetve oktatási folyamatot is megfigyeltek már. Míg a legtöbb állat utóda a felnőtt egyedeket figyelve, passzív módon sajátítja el a túléléshez szükséges fortélyokat, addig a szurikáták esetében a felnőtt állatok aktívan tanítják a kölyköket arra, hogy hogyan bánjanak el egy mérges pókkal vagy skorpióval.

A Miskolci Állatkertben természetesen nem kell nekik ilyen veszélyes prédát zsákmányolniuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jövőben megfelelően be tudjanak illeszkedni egy szurikátacsapatba, az állatkerti szurikátakölyköknek is sokat kell tanulniuk a társas életről. Így már most megfigyelhető, amint a kölyök az őrszemekhez hasonlóan két hátsó lábára egyenesedik, és így próbálja meg kémlelni környezetét. A kölyök nyugalma érdekében az első hetekben nem lehetett őket látni, most azonban már az állatkert látogatói is megtekinthetik az egyre játékosabbá váló apróságot anyja társaságában a Trópusi-házban.

Az arany agutik (Dasyprocta leporina) idén már két kölyköt is felneveltek Miskolcon. Most azonban egyszerre három újszülöttel gyarapodott az egyre népesebbé váló család.

Az agutik Dél-Amerika északkeleti esőerdeiben gyakran követik a fákon vándorló majomcsapatokat, és az általuk lehullajtott gyümölcsöket fogyasztják. Éppen ezért a Miskolci Állatkertben is egy hasonló életközösségben lehet megfigyelni ezt a viszonylag nagytestű rágcsálófajt, férőhelyüket ugyanis mókusmajmokkal osztják meg. A három kölyök életük első heteiben többnyire a biztonságot jelentő odúban töltötték idejük nagy részét, ám most már egyre gyakrabban lehet ezen kívül is megfigyelni őket, amint felfedezik a Trópusi-házban lévő helyüket.

Képek: Veress Tamás

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek