Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mire figyeljünk, ha elkezdtük a madáretetést?

Télen nem minden hazai madárfaj vonul melegebb tájakra, és sok madár érkezik Magyarországra Európa északibb területeiről - ezért is olyan gazdag a téli madárvilágunk. Bár hazánk környezetállapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük.

A madáretetés a legtöbb fajt érintő, majdnem hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi munka, aminek évszázados hagyományai vannak Magyarországon.

Mikor etessünk?
Amint beköszöntenek az első fagyok – különösen miután ezek tartóssá válnak – vagy leesik az első hó, el lehet kezdeni az etetést, amit folytatni kell egészen ezek megszűntéig, akár márciusig is.

Miért fontos az etetés folyamatossága?
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak tartalékai -10 Celsius alatti hőmérsékleten gyakran csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap reggeltől nem tudnak kielégítően táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

Mivel etessünk?
A téli madáreleségeknek három nagy csoportja van, ezeket lehetőleg együtt kell alkalmazni. Ezek közül az első a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket hozzáadni.

 

Az eleségek második csoportját az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó képezi. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot és vajat is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek. 

Az olajos magvak és állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira (de néhány szemet a talajra is tehetünk), így a madarak hóeséskor is hozzáférhetnek ezekhez, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat a vonulás helyett áttelelő madaraknak (pl. barátposzáta, házi rozsdafarkú, csilpcsalpfüzike). 

 

Mivel NE etessünk?
Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát).

Hol etessünk, milyen etetőtípusokat használhatunk?
A kihelyezés módja és működési elve szerint számos etetőtípust különböztetünk meg. Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.

Ajánlat:

0 Tovább

Vadállatok szabadultak ki egy ohiói vadasparkból

Vadállatok tucatjai szabadultak ki kedden egy ohiói vadasparkból, amely egzotikus fajoknak adott otthont - közölték a helyi hatóságok rendkívül veszélyesnek ítélve a helyzetet.

A hatóságok a Zanesville-ben lévő rezervátum kerítését átszakítva, az állatok ketreceit pedig nyitva találták, majd a rábukkantak a tulajdonos holttestére. Egyelőre nem tudni, mi okozta Terry Thompson halálát, de teteme közelében több különösen veszélyes vadállat volt.

A vadasparkban oroszlánok, tigrisek, gepárdok, farkasok, zsiráfok, tevék és medvék éltek. A terepjárókon cirkáló rendőrök megkezdték kilövésüket, és már 25 állatot - köztük farkasokat és medvéket - leterítettek. Félő azonban, hogy több állat a közeli fák között rejtőzött el, miközben több vad feltűnt egy környező országút mentén is.

A környék lakosságát arra intették, hogy ne hagyja el otthonát, mert a kiszabadult állatok rendkívül agresszívak, életveszélyesek, igaz, egy gondozó közölte: hétfőn bőségesen ellátták élelemmel a fenevadakat. A környéken négy iskolában szüneteltetik az oktatást.

Közben segítség érkezett egy közeli állatkertből, amelynek szakemberei igyekeznek visszacsalogatni a vadaspark területére az állatokat a ketreceikben elhelyezett élelemmel.

0 Tovább

Világhírű a magyar tehetséggondozás

Az egész Kárpát-medencét lefedő, 630 tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózatot hoztak létre az elmúlt két évben a Magyar Géniusz Program keretében. Több mint tizennégyezer pedagógust képeztek ki a tehetségek felismerésére, s az eddig felfedezett fiatalok között zenészek, természettudósok és sportolók is vannak.


szólj hozzá: Tehetségkutató

1 Tovább

Jetlag és pulzáló csillagok a Budapest Science Meetupon

Tizenötödik alkalommal kerül sor szeptember 21-én, szerda este a Budapest Science Meetupra. A helyszín a Szilvuplé, az előadások 7 órakor kezdődnek.

Glatz Gábor
ELTE TTK – Biokémia Tanszék

Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata - út a szelektív gátlószerek tervezéséhez

A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a proteinkinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a proteinkinázok között létrejövő interakciók specificitását más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.

Molnár László
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete

Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel

Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínről. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A félnapos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymást követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.

Kitka Tamás
Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet

Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéböl

Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja... Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.

Stöckert Gábor
Index

Végső visszaszámlálás

Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.

0 Tovább

Ilyennek látják a Földet az űrhajósok - videó

Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.



0 Tovább

Vulkánkitörés és rakétakilövés lesz a Lánchídon

Első alkalommal rendezik meg szeptember 17-én a Tudományok Hídja tudománynépszerűsítő rendezvényt a budapesti Lánchídon. Az esemény célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományok iránt, és hogy magyar találmányokat, valamint hazai vezető kutatóhelyeket mutasson be.

A hídon a különböző tudományterületek különböző szektorokban mutatkoznak majd be. A látogatók saját csillagtérképet készíthetnek, tésztahidat építhetnek, és űrrepülőpilóta-teszteken is részt vehetnek. Lesz vulkánkitörés, rakétakilövés és bemutatkozik az első magyar műhold, a Masat-1 is.

A rendezvény időpontja: szeptember 17. 16 órától 23 óráig

Helyszín: Lánchíd - Széchenyi tér

0 Tovább

Szörfözők közé úszott cápaszerű lényt fényképeztek

Nagy riadalmat keltett a san diegói strandolók körében az a néhány nappal ezelőtt készült felvétel, melyen a szörfözők mellett egy cápa farokuszonyára hasonlító árnyék látható a hullámok között. A közelmúltban a környék más strandjain is láttak cápákat, ám az utóbbi az egyetlen, amelyet véletlenül meg is örökítettek. A képet készítő Gary Elliott ugyanis csak otthon vette észre a szörfösök között szabadon úszó cápaszerű árnyékot.

Forrás: Gary Elliot

Ralph Collier, a Shark Research Committee vezetője szerint egy 3-4 méteres fehér cápa úszhatott a szörfözők közé. Sokan azonban szkeptikusak, a szörfösök szerint egy ekkora fehér cápát észre kellett volna venniük, mert a hátuszonya kilógott volna a vízből, ha ilyen közel úszik a felszínhez. Christopher Lowe, a Kalifornia Állami Egyetem cápakutatója szerint az állat egy oldalára fordult palackorrú delfin lehetett, s ugyanezt gondolja Salvador Jorgensen, a Monterey Bay Aquarium kutatóbiológusa is.

A kaliforniai Encinitas melletti Swami Beach rendkívül népszerű a hullámlovasok körében. A környéken legutoljára 2008-ban a Swamitól 3 kilométerre lévő Solana Beach-en történt halálos cápatámadás.

0 Tovább

Démoni denevért fedezett fel egy magyar kutató

Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli.


Murina beelzebub

A kisméretű állat feje és háta fekete, míg hasa fehér színű, és az ördögi mintázata alapján nevezték el Belzebubnak (Murina beelzebub). Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője, a denevér egyik leírója az [origo]-nak elmondta, hogy a különleges színezet alapján már az első pillanattól tudta, hogy új fajt tart a kezében. Az elnevezés nemcsak a kinézetre utal, héberül ugyanis a Belzebub név jelentése „a legyek ura", az apró denevér pedig rovarokkal táplálkozik.


Murina beelzebub

A denevért még 2007-ben fedezték fel a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna&Flora International szervezet közös expedícióján egy vietnámi erdőben, ám a leírását csak most publikálták két másik új fajjal együtt a Journal of Mammalogy című folyóiratban. Csorba Gábor elmondta, hogy kollégáival együtt az utóbbi években számos új denevért fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, és 2005 óta megduplázták az ismert Murina nembe tartozó fajok számát ezen a területen. Ezek a denevérek kizárólag erdőkben élnek, és nagyon nehéz őket megfogni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy akadályokkal teli környezetben kell repülniük, így még a befogásukra kihelyezett hálót is képesek érzékelni. A kutatók ezért az úgynevezett húrcsapdát használták, amely fémkeretre feszített függőleges damilszálakból áll, amit a denevér nem vesz észre, és amikor nekiütközik, beleesik az alatta lévő zsákba.


Murina walstoni

Csorba Gábor elmondta, hogy a Murina nem fajai jó indikátorai az erdők minőségének. Egy érintetlen esőerdőben akár hat-nyolc faj is előfordulhat ebből a nemből, ám ahogy romlik az élőhely, úgy csökken a fajok száma is. A magyar kutató a délkelet-ázsiai denevérek elismert szakértője: már több mint hússzor járt a régióban különböző expedíciókon, és nevéhez tizenhat ott élő faj felfedezése fűződik, valamint majdnem tíz vár még leírásra.


Murina cineracea

Ajánlat:

0 Tovább

Háromöves tatuk érkeztek a Szegedi Vadasparkba

Összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlítanak a Szegedi Vadaspark legújabb lakói, a háromöves tatuk vagy matakók (Tolypeutes matacus), melyeket a karanténidőszak letelte után már a látogatók is megfigyelhetnek.

Az öttagú fiúcsapathoz egy csehországi magántenyésztőtől állatcsere révén jutott hozzá a szegedi állatkert - mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója az MTI-nek. A közeljövőben szeretnének nőstényeket is találni a fiatal felnőtt egyedek mellé.

A tatuk közül a háromöves az, amely képes teljes mértékben összegömbölyödni, ekkor valóban olyanok, mint egy jól páncélozott focilabda. Tökéletesen záródik a páncélzatuk, nem adva támadási felületet a ragadozóiknak. Az állatok azonban nem csak így védekeznek a külső veszélyek ellen: néhány pillanat alatt képesek magukat elásni, páncéljuk földből kikandikáló csúcsa pedig megtévesztésig hasonlít egy kődarabra.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó másik jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne.

Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal, így a gondozók bíznak abban, hogy a Vadasparkban a napfényes időben is sokat fognak mozogni, így a látogatók is megcsodálhatják fura járásukat.

A tatuk a vendégizületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatokat tömörít, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

0 Tovább

Kutatóhajó viszi haza a sarkvidékre az eltévedt pingvint

Két hónapos új-zélandi kiruccanás után augusztus végén hazatérhet az a császárpingvin, melyet június végén fedeztek fel Wellington egyik strandján. A kifejlett hím pingvin tévedésből sodródhatott el háromezer kilométerre antarktiszi otthonától. Új-Zélandon igazi ritkaságnak számít a császárpingvin, ez volt a második eset, hogy a faj egy példánya a szigetországba tévedt.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMég a strandon (Forrás: Wellington Zoo)

Az állatot a nagy sikerű pingvines rajzfilm, a Táncoló talpak (eredeti címe Happy Feet) után Happy Feetnek keresztelték. Természetes körülmények között a császárpingvinek hó elfogyasztásával jutnak vízhez, ám a kóbor pingvin ilyet az új-zélandi tengerparton nem talált, helyette homokot fogyasztott. A sok homok miatt azonban megbetegedett, ezért megtalálása után nem sokkal a wellingtoni állatkertbe szállították. Itt a pingvin gyomrát többször is kimosták, majd egy speciálisan átalakított kifutóban helyezték el.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMár az állatkertben (Forrás: Wellington Zoo)

Happy Feetet az új-zélandi nemzeti tenger- és légkörkutató intézet hajója, a Tangaroa viszi majd el augusztus végén a császárpingvinek legközelebbi táplálkozóhelyéig, a Campbell-szigetig. A visszaengedés előtt egy műholdas nyomkövetővel látják el a pingvint, hogy a későbbiekben nyomon követhető legyen a mozgása.

A császárpingvin a ma élő legnagyobb pingvinfaj, amely az Antarktisz vizeiben honos. Egyedei akár egy méternél magasabbra is megnőnek, súlyuk eléri, sőt meg is haladhatja a 30 kilogrammot. Képesek lemerülni 450 méteres mélységbe, a levegőt 11 percig bent tudják tartani a tüdejükben. Számukat 270-350 ezerre teszik, nem veszélyeztetettek.

Ajánlat:

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek