Elpusztult a budapesti állatkert jegesmedvéje

Április 22-én elpusztult a Fővárosi Állatkert hím jegesmedvéje, Vitus. A 21 éves medve halálát a gyomor kilyukadása okozta, a szakemberek szerint elképzelhető, hogy tiltott etetés okozta a bajt.

Vitus

1 Tovább

Váratlanul elpusztult a Fővárosi Állatkert új jegesmedvéje

Kedden reggelre elpusztult Bimba, az idén érkezett nőstény jegesmedve a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény honlapján alig egy nappal korábban közölték, hogy Bimbát összeengedték Vitussal, a másfél évtizede Budapesten élő hímmel (lásd itt).

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba azért érkezett idén Olaszországból (a Pistoiai Állatkertből), hogy az aktuális párzási időszakot már Vitussal töltse.

Vitus 1991-ben született Kölnben, és 1994-ben érkezett Budapestre a korábbi nőstény, Lady mellé (Lady 1990-ben született Budapesten). A hosszú évek alatt azonban nem született közös utódjuk. 2009-ben mindkét állaton szaporodásbiológiai vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy Ladynek nem lehet utódja.

A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért az európai állatkertek jegesmedve-tenyésztő programján belül új nőstényt kért Budapestre. Így érkezett Toszkánából Bimba, a középkorúnak számító, 23 éves állat, akinek korábban már három bocsa is volt. Ugyanekkor Ladyt - mivel teljes bemutatás-értékű állat - egy dániai állatkertbe szállították.

Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta: sajnos Bimba kedden reggelre elpusztult. Ennek okát vizsgálják, és előzetes eredményként elmondható, hogy a máján volt egy daganat. Biztosan állítható, hogy az állat pusztulása nem tartási problémára vezethető vissza, és Vitusnak, a hímnek sem volt köze hozzá. A két állat jól megvolt együtt, amennyire ez egy a természetben magányosan élő állatnál elmondható.

Az olasz állatkertet értesítették (inkább érzelmi okokból), és felvették a kapcsolatot az európai tenyészprogram koordinátorával, bejelentve az igényt az új nőstényre.

Ajánlat:

0 Tovább

Toszkánából érkezett jegesmedve Budapestre

A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb:

Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett.

Bimba 1987. december 6-án született, tehát három évvel idősebb, mint Lady. Vele ellentétben azonban biztosan alkalmas arra, hogy utódokat hozzon világra, hiszen korábban már három alkalommal ellett. Igaz, ugyan, hogy már nem számít egészen fiatal állatnak, ugyanakkor a nőstény jegesmedvék akár harmincéves korukban is képesek utódokat világra hozni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert négy munkatársa – egy megfelelő szállítóládával együtt – március 28-án utazott ki az olaszországi Toszkánában található Pistoia városába, amely Firenze közvetlen közelében található. Az ottani, magántulajdonban lévő állatkertben korábban több jegesmedve is élt, maga Bimba is ott született. A kertben jelenleg zajló rekonstrukció miatt azonban egyelőre felhagynak a jegesmedvék tartásával, így Bimba volt az utolsó jegesmedvéjük. Sőt egész Olaszországban ez az állat volt a faj utolsó állatkerti képviselője.

Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni.

A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta „biztonsági védőhálót” jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.

0 Tovább

Váratlanul elpusztult Zitta, a Fővárosi Állatkert elefántja

Zitta állapota minden különösebb előzmény nélkül szerda hajnalban lett kritikus: képtelen volt lábra állni. Az elkövetkező 20 órában a gondozók, állatorvosok és a kert műszaki munkatársai megállás nélkül az állat megmentésén dolgoztak. Rengeteg ember segítségével igyekeztek talpra állítani, infúziót és beöntést is kapott. Éjjelre azonban annyira rossz lett az állapota, hogy nem maradt más lehetőség, mint az állat elaltatása.

A tünetek alapján az állatorvosok már szerdán Clostridium fertőzésre gyanakodtak, amelyet a boncolás, illetve az elvégzett egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. A rendkívül heveny vérzéses vastagbélgyulladás, illetve enterotoxémia valószínűleg a Clostridium difficile nevű kórokozó baktérium által termelt, tehát mikrobiológiai eredetű méreganyagra vezethető vissza.

Zitta (Forrás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért)

Zitta másfél évtizede, 1996. október 22-én érkezett Budapestre a hollandiai Emmen város állatkertjéből. Születési dátuma nem ismert pontosan, de valamikor az 1960-as években született, így negyvenévesnél mindenképpen idősebb, valószínűleg majdnem ötvenéves volt. Zitta már viszonylag idősnek számított, az ázsiai elefántok átlagos életkora ugyanis 60-70 év.

A Budapesten töltött évek alatt a látogató közönség egyik kedvencének számított, és az elefántápolók is igen jó kapcsolatban voltak vele.

Az Állatkertben jelenleg három ázsiai elefánt él. Két fiatal állat, Angele és Assam, valamint a Zittával együtt érkezett, hozzá hasonló életkorú Hella.

0 Tovább

Jónás urat és Farkas doktort keresik a Fővárosi Állatkertben

Szünet nélkül csöng a telefon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A telefonközpontban Jónás urat, Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresik. A furcsa telefonhívások az április elsejei tréfacsinálás hagyományához kötődnek.

Ilyenkor ugyanis hagyományos ugratásnak számít, hogy a telefonálók valamilyen állathoz köthető nevű személyt – például Farkas urat, vagy Pelikánnét – keresnek. Ennek az április elsejei urbánus szokásnak a kezdetei ma már meghatározhatatlanok, de maga a hagyomány legalább fél évszázados múltra tekint vissza. Eredetileg nem az Állatkertet akarták megtréfálni az emberek, hanem egymást, mégpedig olyan módon, hogy barátjuk, ismerősük, munkatársuk asztalán egy cédulát hagytak „Jónás úr visszahívást vár” üzenettel, és egy telefonszámmal, amely történetesen az Állatkert központi telefonszáma volt. Jónásnak a városligeti intézmény első, 1893-ban érkezett vízilovát hívták, de a XX. század elejére a közönség számára a vízilovakra általában utaló névvé vált. Az elmúlt években Jónás úr mellett már más állatnevű személyeket is kerestek ilyenkor.

Az intézmény telefonközpontjában reggel óta több tucat ilyesfajta telefonhívást fogadtak. Jónás úron kívül Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresték a legtöbben. Bár az ilyen telefonhívások miatt az intézmény telefonközpontja április elsején kissé túlterhelt, az Állatkert ezeket a hívásokat az „urbánus folklór” körébe tartozó népszokásként közös kulturális örökségünk részének tekinti. A tréfás áprilisi hagyomány jó példája annak, hogy az 1866-ban megnyílt kert az évtizedek során közös hagyományaink részévé vált.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

0 Tovább

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek