nanoHÍREK

Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint sikerült jelentősen lejjebb vinni a Higgs-részecske tömegének felső határát. A korábbi adatok alapján a Higgs tömege 114 és 141 GeV között van. 

A CERN szerdai konferenciáján várhatóan a 141 GeV helyett mondanak új értéket, ami még szűkebb tartományba szorítja a régóta keresett részecskét.

A néhány napja megjelent hírek szerint a Higgsre vadászó mindkét nagy detektor, az ATLAS és a CMS is gyűjtött olyan adatokat, amelynek alapján a Higgs 125 GeV környékén létezhet.

A konferenciáról kedden beszámolunk a Tudomány rovatban.

A Világegyetem kezdeti eseménye, a Nagy Bumm (Big Bang) utáni milliomod másodpercekben történteket rekonstruálják a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. Az ALICE detektorkomplexum feladata az Univerzum ősanyagának, az úgynevezett kvark-gluon-plazmának a tanulmányozása. Ezt az anyagot nagyenergiájú ólomatommagok ütközetésével állítják elő a detektor középpontjában. Magát a kvark-gluon-plazmát rövid életideje miatt nem lehet megfigyelni, de a belőle származó részecskék záporát igen. A CERN által közölt felvételen egy ilyen részecskezápor látható. Az kép elkészítéséhez az ALICE két aldetektorának (ITS, TPC) adatait is felhasználták.



A sok színes vonal a detektorok által érzékelt töltött részecskék pályáit mutatja, egyben érzékelteti a keletkezett részecskék nagy számát. A színkód jelzi a különböző fajtájú, újonnan keletkezett hadronok energiájának nagyságát: az alacsonyabb energiájú, sárgával jelzett részecskék jobban eltérülnek a mágneses térben, jobban görbül a pályájuk. Ezzel szemben a nagyobb energiájú kék részecskék egyenesebben haladnak a jelenlevő óriási mágneses térben.

Részletes írásunk az ALICE-kísérletekről itt olvasható.

Számíthatunk néhány érdekes eseményre novemberben is.