nanoHÍREK

Lehetséges, hogy Roswellben náci kutatók titokzatos repülő csészealja zuhant le 1947-ben? Beszélhet az amerikai kormányzat mindenféle ballonokról, a német N24/Discovery Channel most jól utánajárt a dolognak.

Az Ufók a Harmadik Birodalomban című filmsorozat készítői amatőr kutatók sokaságával beszéltek, így jutottak nyomára annak a II. világháború alatt Lengyelország területén működő kutatóközpontnak, melyekben állítólag a Harmadik Birodalom legtitkosabb és legrejtélyesebb fegyvereivel kísérleteztek. Eszerint a Hauneburg fedőnevű bázison Viktor Schauberger vezetésével antigravitációs hajtóművel felszerelt repülő csészealjakat fejlesztettek. Lelkes amatőr kutatók szerint a harmadik(!) generáció már hetven méteres átmérőjű volt, és ilyen járművekkel mentették ki a náci elitet a kutyaszorítóba került Berlinből.

A beszámolók szerint a kisebb, harang alakú járművek is döbbenetes sebességre voltak képesek, ami kényelmes magyarázatot ad azoknak az UFO-hívőknek, akik számára az antigravitációs hajtómű még elfogadható, a kis zöldektől/nagy szürkéktől viszont már tartanak. A háború után a náci rendszert kiszolgáló tudósok közül valóban voltak, akik felajánlották szürkeállományukat az Egyesült Államoknak, és a teóriák szerint az antigravitáció és a csészealjreptetés német szakértőiből is jelentkeztek bőséggel. Ezután jött Roswell…

A dokumentumfilm-sorozatból, melyet ma estétől vetítenek a német N24 csatornán, minden bizonnyal sokat megtudunk a nácik eszement kutatásairól és az UFO-történelem pirosbetűs ünnepnapjairól. Ha viszont kiderül valami az újdonság antigravitációs meghajtásról, kérjük azonnal írjanak a science@origo.hu címre!

Sportterápiát írtak fel az orvosok Eddie, az oregoni állatkert köszvénnyel küzdő vidrája számára. Eddie igazi őstehetségnek bizonyult, már egy hét után csont nélkül dobálta a labdákat a kosárba.

Immár nyolcadik évadját kezdi az ELTE TTK Fizikai Intézete által szervezett Az atomoktól a csillagokig című ismeretterjesztő előadássorozat.

A sorozatban az ELTE fizikus oktatói, illetve itt végzett kutatóintézeti szakemberek számolnak be saját új eredményeikről, szakterületük állásáról, illetve a fizika más érdekességeiről. Célközönség: érdeklődő középiskolások, alsóbb éves egyetemisták, fizikatanárok, valamint mindenki, aki kíváncsi a modern fizika eredményeire.

A sorozat 100. előadása, egyben a nyolcadik évad megnyitója:

A tömeg eredete és a Higgs-mező
Előadó: Dávid Gyula, ELTE Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék

2012. szeptember 13. csütörtök, 17 órakor
az ELTE TTK lágymányosi Északi tömbjében, 0.83 terem (1117 Bp. Pázmány Péter sétány 1/a)

A genfi CERN kutatóintézet legnagyobb gyorsítójára, a 27 km kerületű LHC gyűrűjére telepített két óriási részecskedetektort működtető kutatócsoportok 2012. júliusában jelentették be az évtizedek óta keresett Higgs-részecske felfedezését. Vajon miért olyan fontos a részecskefizika Standard Modelljének ez az utolsó — végre már nem hiányzó — alkotórésze, és miért játszik igen speciális szerepet a modellben? Hogyan tudták megjósolni a fizikusok egy ilyen részecske létezését és tulajdonságait? Miért mondjuk azt, hogy a Higgs-mező ad tömeget a többi részecskének? Egyáltalán: hogyan lehet a részecskéknek tömeget adni? És mi köze a Higgs-részecskének a Higgs-mezőhöz? No és honnan kapja a tömegét maga a Higgs-részecske? E kérdések között igyekszik rendet teremteni az előadás. Végül arról is szó lesz, mi köze ehhez a lehető leghamarabb Nobel-díjjal jutalmazandó felfedezéshez egy régi, az ötvenes években az ELTE-n született relativitáselméleti felismerésnek.

A sorozat öszes eddigi előadásának videofelvétele, hozzákapcsolódó cikkek, linkek, valamint az előadások után bemutatott érdekes fizikai kísérletek felvételei elérhetők a sorozat weblapján: www.atomcsill.elte.hu A weblapon a következő évad összes előadásának időpontja és kivonatai is megtalálhatók.

Április 22-én elpusztult a Fővárosi Állatkert hím jegesmedvéje, Vitus. A 21 éves medve halálát a gyomor kilyukadása okozta, a szakemberek szerint elképzelhető, hogy tiltott etetés okozta a bajt.

Vitus

Lezárult az a hónapok óta tartó szakmai vita, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is részt vett. A vadászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó, többoldalú megállapodás alapján továbbra is védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, valamint természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét. Az egyeztetésben részt vevő szervezetek a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkés réce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé.

Menyét

Az MME úgy véli, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az alkalmazott mezőgazdasági technológiák a felelősek. Szerintük ezeknek a problémáknak a kezeléséig értelmetlen a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat emlegetni az okok között. A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoring vizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok (apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok) állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

Nyári lúd

Dr. Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője fontos eredménynek tartja, hogy szakmai konszenzus alapján sikerült megőrizni a vitatott madárfajok védett státuszát.

Megint az Univerzum különböző mérettartományai között száguldozhatunk, ezúttal a htwins.net fantasztikus animációjával. Az emberi testmérettől indulva mindkét irányban elindulhatunk. A skála egyik végén az Univerzum, a másikon a kvantumfizika határáig juthatunk el.

Ne haragudjatok, de ezt meg kell osztanunk veletek:

via Facebook

Beszakadt a jég két Hummer alatt

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) széles körű genetikai vizsgálatot indított az állatkertek csimpánzállományában, melyben a veszprémi állatkert egyik csimpánza is részt vesz. Az újonnan kifejlesztett elemző módszer feltérképezi az egyedek genetikai állományát, meghatározza pontos alfaji besorolásukat, megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket - közölte Szabó Petra, az állatkert projektmenedzsere az MTI-vel.

A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításához, illetve természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához.

A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1963 óta tart csimpánzokat, amelyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben - mind a látogatók kedvenceivé váltak.

Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot Mónika és Misi utódaként. Szülei korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának a meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás. Az állatkert állatorvosa, Szekér Pál altatásban vett vért Mónitól a vizsgálathoz.

A csimpánz kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentése érdekében számos természetvédelmi program indult. A veszprémi állatkertben jelenleg hét csimpánz él.

MTI

Hazai kutatócsoport élvonalbeli eredményét közölte a rangos Nature Methods folyóirat. A kutatók a cikkben egy olyan új lézermikroszkópról számolnak be, mely nagy sebességgel, három dimenzióban is képes mérni az idegsejtekben terjedő folyamatokat, és megmutatni az idegrendszer hálózatainak működését. A világon egyedülálló optikai fejlesztéseknek köszönhetően a mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejtek nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is tanulmányozni lehet. A mikroszkóp új eszközként szolgál például az agy információ-feldolgozásának megértéséhez, illetve a központi idegrendszeri betegségek kutatásához – írja az OTS.

A magyar nyelvű Tűzhányó Blog részletesen elemzi azokat a sajtóhíreket, amelyek egy hatalmas németországi tűzhányó lehetséges kitörésével foglalkoznak. Eszerint a Bonn környékén található szupervulkán mostanában ismét a szeizmikus aktivitás jeleit mutatja, és a kitörés komoly ökológiai katasztrófát okozhat.

A Tűzhányó Blogon író vulkanológus szakember, Harangi Szabolcs részletesen elmagyarázza, hol és milyen vulkánkitörések lehetnek Németország területén. Eszerint valóban vannak vulkanológiailag potenciálisan aktív területek, de nem várható katasztrofális kitörés.

Leírása szerint az utolsó vulkáni működés az Eifel hegység nyugati részén található maar-vulkáni területen zajlott mintegy 10 ezer éve. Azaz nem sajtóhírekben említett Laacher-see kitörés volt a legutolsó, ami egyébként az előzőektől kissé távolabb, az Eifel keleti felén található. Sok jel mutat arra, hogy az egykor látványos, és ritkán pusztító kitöréseket is produkáló területen akár még lehetnek újabb kitörések is. Azonban, ha lesz is ilyen akkor az feltehetően a nyugati-Eifelben zajlik majd és egy robbanásos, úgynevezett freatomagmás maar-vulkáni vagy egy látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lesz, ami ijedelmet biztos fog okozni, de katasztrófát nem (inkább turistacsalogató látványosság lesz). A Laacher-see kitörés jelentős mennyiségű magmás anyagot juttatott a felszínre, ami után egy tál-alakú beszakadásos kaldera jött létre (ez maga a tó területe). Egy ilyen kitörés nem egyik napról a másikra következik be, hanem feltehetően sok-sok előjel után.

Végül Harangi leírja, hogy a híradásokban "idézett", az előjelzést adó vulkanológusok nem is léteznek.

Részletek a Tűzhányó Blogon.