Indítsunk el egy saját blogot, tanuljuk meg a tudományos ismeretterjesztés alapjait, a tartalomkeresőkre való optimalizálását és minél hatékonyabb megosztását, aztán jöhet a felhasználók bevonása a tartalomgyártásba. Tudománykommunikációs szak indul az ELTE TTK-n 2011 szeptemberében, amelyre most lehet jelentkezni.
Blogok, keresőoptimalizálás és a közösségi oldalak használata: az online tudományos ismeretterjesztés mai sarokköveit csak ízelítőnek szánom az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben induló új mesterszaka, a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc témáiból. A világszerte Science Communication néven ismert szak eddig példa nélkül álló képzési program Kelet-Közép-Európában. Pedig már eddig is nagy szükség lett volna rá a hazai kommunikációs képzések áradatában, mert a tudományos ismeretterjesztéssel, tágabb értelemben a tudománykommunikációval komoly problémák vannak Magyarországon (is).
“A XXI. század elején az átlagember már egyre kevésbé képes felfogni a legújabb természettudományos és műszaki ismereteket, ezért a közbeszéd általános szintje és a modern természettudomány eredményei között egyre szélesebb a szakadék. Ebből következik, hogy a tudományos újságírói tevékenység az általános újságírói ismeretekhez képest jelentős többlettudást és sajátos képességeket kíván” – írja Palugyai István tudományos újságíró, az új szak tudománykommunikációs szakirányának egyik vezetője a napokban megjelent Tudományos újságírás című könyv előszavában.
Az egyre mélyülő szakadék miatt egyre könnyebb az embereket becsapni tudományosnak hangzó szövegekkel, reklámokkal. Virágzik az áltudomány, és a jóindulatú, de képzetlen önjelölt ismeretterjesztők gyakran még tovább rontanak a helyzeten a blogjaikban összehordott sületlenségekkel. Sokkal több képzett tudományos ismeretterjesztőre, tudománykommunikátorra lenne szükség, már csak azért is, mert az iskolából kikerült generációk ma a tudománnyal kapcsolatos ismereteik zömét a médiából szerzik.
Az ELTE új mesterszaka pozitív változást hozhat e téren, mert egyetlen, de igen fontos területre koncentrál a kommunikációs képzés során: a természettudományok (és a határterületek) új ismereteinek hiteles és élményszerű közvetítésére készít fel. A képzésben két szakirányon (Tudománykommunikáció, tudományos ismeretterjesztés és Természettudományos múzeumi ismeretterjesztés), valamint egy specializációban (Kutatásmenedzsment) lehet felkészülni a tudományos médiában vagy a természettudományos-műszaki múzeumokban, kiállításokon, science centerekben folytatott munkára, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben folytatott tudományos tevékenységek eredményeinek hiteles közvetítésére, projektvezetésre.
A szakra azok jelentkezhetnek, akiknek természettudományos, műszaki, orvosi vagy agrár alapképzettsége (főiskolai diplomája vagy BSc fokozata) van. Várják az ezeken a területeken a mesterképzésben (MSc), illetve az egységes, osztatlan képzésben szerzett egyetemi diplomával rendelkezőket, és azokat a természettudományos vagy műszaki tárgyakat oktató tanárokat, orvosokat, mérnököket, pszichológusokat is, akik kommunikációs képességeiket fejleszteni kívánják, hogy tudományáguk ismereteit hatásosan terjeszthessék, vagy kutatásmenedzseri munkát végezhessenek.
Kell-e természettudományos alapképzettség ahhoz, hogy valaki például jó tudományos újságíró legyen? “A válasz igen is, meg nem is. Kétségtelenül hasznos, ha a részecskefizika, az őssejt-terápia vagy akár a klímaváltozás legújabb fejleményeiről hitelesen tudósító újságíró rendelkezik valamiféle természettudományos háttérrel, amely megkönnyíti számára az eligazodást ezekben a bonyolult szakmai kérdésekben – nem mellékesen könnyebben tudja megszólítani a szakterület legkiválóbb tudósait. Ám ha nem jó újságíró, vagyis nem képes gondolatait olvasmányos és egyéni stílusban kifejezni, akkor hiába a szaktudás, az a tudomány közvetítésében nem válik hatásos és élő kommunikációs eszközzé” – írja Palugyai.
Az ELTE új szakja a szakmai és a kommunikációs képzést egyszerre kínálja, ami igen gyümölcsöző kombináció lehet, akár végzett vagy leendő kutatóknak is. “A szak előkészítésére mintegy huszonöt speciálkollégiumot szerveztünk, melyeken félévente 250-300 hallgató ismerkedett a tudományos filmezés, fotózás, hagyományos és digitális újságírás, rádiózás, kiadványszerkesztés és a múzeumi ismeretterjesztés gyakorlatával. Tapasztalataink szerint a fiatal kutatójelöltek – az Y generációnak hívott, a közösségi digitális médiát kisiskolás kortól rendszeresen használó nemzedék tagjai – nem elégszenek meg azzal, hogy eredményeikről szűk szakterületük értesül. Szeretnék tudásukat hatásosan és közérthető formában, minél több emberrel megosztani. Sokan nem csak a laikus érdeklődőkhöz szólnának, hiszen a tudományterületek között is egyre több az átjárás, interdiszciplináris kutatócsoportokat kell szervezni, ahol szakszerűen, de érthetően kell bemutatni saját témáikat. Másokat zavarnak a természettudományos ismeretterjesztés címén terjedő babonák és féligazságok, és ezért vállalnának szívesen szerepet egy-egy médiaműhelyben” – mondja Kárpáti Andrea egyetemi tanár, a szakot gondozó Természettudományi Kommunikációs és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ vezetője.
“Szakunk Magyarország egyik legeredményesebb, nemzetközi hírű oktató és kutatóhelye, az ELTE Természettudományi Kara égisze alatt, természettudományos mesteri fokozatot (MSc) ad, akárcsak nemzetközi előképe, a világszerte Science Communication néven ismert mesterképzés, amelynek első kelet-közép-európai programját kínáljuk. Ebben a képzésben világszerte nemcsak alapdiplomás fiatalok, de már a pályán lévő tudósok és tudományszervezők is részt vesznek, ezért nappali és levelező tagozaton is oktatunk. Az elméleti képzés része egy mesterkurzus, melyet Patkós András akadémikus, a képzés egyik alapítója szervez, előadói pedig a TTK világhírű tudósai lesznek. A tudományos műhelyek vezetői első kézből ismertetik meg tudományáguk legjelentősebb új eredményeit a leendő kommunikátorokkal. Videó és fotóstúdió, PC és Macintosh laborok, az ELTE öt gyűjteményt felölelő Természetrajzi Múzeuma és a karokon kialakított bemutatóterek szolgálják a gyakorlati képzést” – mondja Kárpáti.
Részletek az induló szakról a http://edutech.elte.hu/tsz/?page_id=90 oldalon.
2011. február 15-ig jelentkezhetnek azok, akik a 2011 szeptemberében induló első Tudománykommunikáció a természettudományban MSc képzésre szeretnének bejutni. Az államilag támogatott nappali, illetve levelező rendszerű képzésben harminc hallgatói hely van.
Utolsó kommentek