A világ legveszélyeztetettebb madarainak az Indiában élő keselyűket - például hosszúcsőrű keselyű (Gyps indicus), bengál keselyű (Gyps bengalensis) - tartják, melyek állománya az utóbbi húsz évben drasztikusan csökkent. A felelős a diklofenák nevű gyulladáscsökkentő, amelyet az 1990-es évek óta széleskörűen alkalmaznak Indiában a szarvasmarhák körében. A szer a marha tetemének fogyasztása révén kerülhet a keselyű szervezetébe, és pusztulással járó veseelégtelenséget okoz. Az összefüggésre 2004-ben jöttek rá, és a diklofenák állatgyógyászati használatát 2006-ban be is tiltották. Ennek ellenére máig hozzáférhető, és használják is az állattartók. (A szert Európában alapból nem is engedélyezték.)
Becslések szerint az ázsiai keselyűk 99,9%-a pusztult el az elmúlt húsz évben, többségük a diklofenák miatt, s ezzel együtt elszaporodtak a kóbor kutyák, a patkányok és a különféle betegségek. A keselyűk visszatérése tehát számos előnnyel járna, s ennek érdekében egyre több keselyűétterem nyílik Indiában, ahol a madarak diklofenáktól mentes húst fogyaszthatnak.
A legutóbbi három étterem Punjab tartományban nyílt, egy pedig várhatóan február végén kezdi meg üzemelését Maharashtra tartományban. A bivalyokat, marhákat a falusiaktól szerzik be, s a tetemekért körülbelül 13 000 forintot (3000 rúpia) fizetnek a gazdáknak, ami háromszor annyi, mint amit a vágóhídon kapnának az állatért. A hús diklofenák mentességéről minden alkalommal megbizonyosodnak, mielőtt kihelyeznék azt a lekövezett, fallal körülvett etetőbe.
A keselyűk pusztulását az éttermek nem fogják megállítani, csak lassíthatják azt. A változáshoz a diklofenák teljes körű mellőzésére volna szükség, ám kérdéses, hogy ez bekövetkezik-e az ázsiai keselyűk kihalása előtt.
Forrás: Scientific American
Ajánlat:
Utolsó kommentek