nanoHÍREK

Hazai kutatócsoport élvonalbeli eredményét közölte a rangos Nature Methods folyóirat. A kutatók a cikkben egy olyan új lézermikroszkópról számolnak be, mely nagy sebességgel, három dimenzióban is képes mérni az idegsejtekben terjedő folyamatokat, és megmutatni az idegrendszer hálózatainak működését. A világon egyedülálló optikai fejlesztéseknek köszönhetően a mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejtek nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is tanulmányozni lehet. A mikroszkóp új eszközként szolgál például az agy információ-feldolgozásának megértéséhez, illetve a központi idegrendszeri betegségek kutatásához – írja az OTS.

Az egész Kárpát-medencét lefedő, 630 tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózatot hoztak létre az elmúlt két évben a Magyar Géniusz Program keretében. Több mint tizennégyezer pedagógust képeztek ki a tehetségek felismerésére, s az eddig felfedezett fiatalok között zenészek, természettudósok és sportolók is vannak.

szólj hozzá: Tehetségkutató

Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli.

Murina beelzebub

A kisméretű állat feje és háta fekete, míg hasa fehér színű, és az ördögi mintázata alapján nevezték el Belzebubnak (Murina beelzebub). Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője, a denevér egyik leírója az [origo]-nak elmondta, hogy a különleges színezet alapján már az első pillanattól tudta, hogy új fajt tart a kezében. Az elnevezés nemcsak a kinézetre utal, héberül ugyanis a Belzebub név jelentése „a legyek ura", az apró denevér pedig rovarokkal táplálkozik.

Murina beelzebub

A denevért még 2007-ben fedezték fel a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna&Flora International szervezet közös expedícióján egy vietnámi erdőben, ám a leírását csak most publikálták két másik új fajjal együtt a Journal of Mammalogy című folyóiratban. Csorba Gábor elmondta, hogy kollégáival együtt az utóbbi években számos új denevért fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, és 2005 óta megduplázták az ismert Murina nembe tartozó fajok számát ezen a területen. Ezek a denevérek kizárólag erdőkben élnek, és nagyon nehéz őket megfogni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy akadályokkal teli környezetben kell repülniük, így még a befogásukra kihelyezett hálót is képesek érzékelni. A kutatók ezért az úgynevezett húrcsapdát használták, amely fémkeretre feszített függőleges damilszálakból áll, amit a denevér nem vesz észre, és amikor nekiütközik, beleesik az alatta lévő zsákba.

Murina walstoni

Csorba Gábor elmondta, hogy a Murina nem fajai jó indikátorai az erdők minőségének. Egy érintetlen esőerdőben akár hat-nyolc faj is előfordulhat ebből a nemből, ám ahogy romlik az élőhely, úgy csökken a fajok száma is. A magyar kutató a délkelet-ázsiai denevérek elismert szakértője: már több mint hússzor járt a régióban különböző expedíciókon, és nevéhez tizenhat ott élő faj felfedezése fűződik, valamint majdnem tíz vár még leírásra.

Murina cineracea

Ajánlat:

• Denevérek százezreit pusztítja egy gomba
• Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák
• A denevérek célkövetési trükkje - videó

Az Oscar-díjas brit színész még tavaly volt vendégszerkesztő a BBC egyik rádióműsorában, ahol felkérte a londoni University College kutatóit, hogy vizsgálják meg különböző politikai irányultságú emberek agyát, hogy megfigyelhető-e valamilyen különbség. A kutatók megállapították, hogy a magukat liberálisnak vallók agyában fejlettebb az agykéreg elülső övtekervénynek (gyrus cinguli pars anterior) nevezett terület, míg a konzervatív érzelműek agyában a mandulamag (amygdala) nagyobb az átlagosnál. (Az eredményekről bővebben az Egészség rovat korábbi cikkében olvashat.)

Az ötletért cserébe a kutatók a színészt és a BBC tudományos újságíróját, Tom Feildent is felvették a cikk szerzői közé. A tanulmány a Current Biology tudományos folyóirat április 7-i számában jelent meg.

Az utolsó simításokat végzik a Vad Magyarország – A vizek birodalma című egész estés természetfilmen, amely április végétől látható hazánkban.

Évtizedek óta ez az első nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttműködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.

A film egy rétisas-fészekalj sorsán keresztül repít végig bennünket Magyarország vizes élőhelyein. Kalandozunk a szürkemarha gulyával a hortobágyi mocsarakban, a Balatonnál találkozunk az ívóhelyükre tartó hatalmas balinokkal, a gemenci erdőben pedig vidrákkal, harcsákkal és táncoló szarvasokkal.

Ez a film is bizonyítja, hogy látványos állati akciókért nem kell mindig Afrikába menni: az alkotók több olyan állati viselkedésformát is megörökítettek, amilyeneket előttük még soha senki. Persze ez nem ment könnyen, összesen 234 napot töltöttek lessátraikban, a téli fagyban éppúgy, mint a nyári szúnyogfelhőkben.

A film rövidebb, 43 perces változatát nyugat-európai televíziók már vetítették, nagy sikerrel.

Sokáig úgy tűnt, hogy éppen idehaza nem lesz látható az alkotás, ám hazai támogatással a hosszabb magyar verziója nemsokára a nézők elé kerül.

A forgatásról Török Zoltán rendező blogot vezetett, amely itt olvasható, de a film Facebook-oldalán is folyamatosan kapunk híreket.

A Magyar Madártani Egyesület Gömör-tornai helyi csoportja az évet egy vidám kirándulással zárja december 18-án, amelynek során Aggtelek és Jósvafő között a sárga turistajelzésen haladva „karácsonyi ajándékként” téli madáreleséget helyeznek ki a madarak számára. Útközben távcsöves madármegfigyelés keretében lesik meg a felbukkanó madárvendégeket és az áttelelő madarakat. Jósvafőre érkezve egy forró tea vagy forralt bor mellett melegednek fel a Kúria Oktatóközpontban.

Találkozó 10 órakor az aggteleki templomtorony előtt.

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Heten a biológiához kapcsolódó tudományágak területéről, továbbá egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus részesült magyar tudomány kategóriában az idén negyedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjban.

A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.

A Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították meg a Junior Prima Díjat, melyet hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kap meg minden évben. A kategóriák a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó.

A magyar tudomány kategóriában a nyerteseket az MFB e célra fölkért bizottsága választotta ki, elismert tudósoktól és kutatási intézményvezetőktől kapott ajánlások alapján.

A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

A novemberi meetup programja:

Orgel Csilla: Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.

Műalkotásokat idéznek azok az agyi szöveteket, sejteket ábrázoló képek, melyeket Carl E. Schoonover gyűjtött össze Portraits of the Mind című könyvében. Az albumban 70 kép látható, Camillo Golgi 1875-ben készült rajzaitól kezdve az immunhisztokémiai eljárásokkal megfestett fényképeken át a pásztázó elektronmikroszkóppal készült részletes, sejtszintű felvételekig.

A New Scientist galériáját a könyvről ide kattintva nézheti meg.

Számíthatunk néhány érdekes eseményre novemberben is.