Mint arról új összeállításunkban részletesen olvashatnak, egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a Science-cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak.

Az eset tudománykommunikációs szempontból is érdekes. A bejelentéssel kapcsolatban nagy volt a várakozás, majd a zavar a média és a nagyközönség körében is. Nyilvánvaló, hogy a tudományos újságírók a Science magazint hiteles forrásnak tekintik, és az is, hogy közülük kevesen rendelkeznek mikrobiológus diplomával. Én tanultam biológiát az ELTE-n, de bevallom, nem elemeztem a Science jobbára adatok halmazából álló cikkét, ehelyett annak következtetéseire koncentráltam. Ezek alapján pedig jogosan éreztem úgy, hogy ez az év tudományos felfedezése, hiszen alapvető építőelem cseréjére még nem volt példa DNS-ben.

A nagyközönség egy része így is csalódott volt, mert legalábbis az első Földön kívüli élőlény felfedezésének bejelentését várta. Néhány óra alatt azonban megbarátkoztak a baktériummal, amelyre aztán sok helyen csak „arzénlényként” hivatkoztak a közösségi médiában.

Ismét bebizonyosodott az is, hogy az embargót ilyen fontosságú tudományterületen nem lehet megtartani. Bár a NASA csak december 2-án este akarta bejelenteni a felfedezést, a Science-cikk embargójának feloldásával egyszerre, több internetes oldalon kiszivárgott a hír vagy annak egy-egy eleme. Végül is a Gizmodo.com cikke indította el azt a lavinát, amelynek következtében az információ rohamosan terjedni kezdett december 2-án délután, így magyar idő szerint 18 óra 18 perckor a Science feloldotta a cikk embargóját (ha egyszer valaki már megtöri az embargót, akkor szabad az információ).

A tudomány népszerűsítése miatt is csak remélni lehet, hogy a kutatócsoport helyrerakja a dolgokat, és rövidesen előáll az állításokat valóban meggyőzően bizonyító adatokkal.

Simon Tamás