nanoHÍREK

John Kubiatowicz, a Berkeley Egyetem professzora kiszámolta, mennyivel lesz nehezebb egy e-könyv-olvasó, ha egy új könyvet töltenek rá. Kubiatowicz abból indult ki, hogy noha a memória elektronjainak száma a tárolt adattól független és állandó, az elektronok energiája nem azonos. Az olvasók flash memóriájában az adatokat tároló elektronok energiája ugyanis magasabb, mint a szabad elektronoké. Kubiatowicz Einstein E=mc² (vagyis az energia egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával) képletét felhasználva kiszámította, hogy minden egyes könyv 0,000000000000000001 grammal növeli az olvasó tömegét.

A Vsauce Youtube-csatorna Kubatowicz számításaiból kiindulva több becslést is összegyűjtött az internet információtartalmának tömegére vonatkozóan. Russel Steitz például az internetet működtető 75-100 millió szerver teljesítményét figyelembe például arra jutott, hogy körülbelül 50 grammnyi elektron működteti a világhálót.

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.

Forrás: book.hu

Műalkotásokat idéznek azok az agyi szöveteket, sejteket ábrázoló képek, melyeket Carl E. Schoonover gyűjtött össze Portraits of the Mind című könyvében. Az albumban 70 kép látható, Camillo Golgi 1875-ben készült rajzaitól kezdve az immunhisztokémiai eljárásokkal megfestett fényképeken át a pásztázó elektronmikroszkóppal készült részletes, sejtszintű felvételekig.

A New Scientist galériáját a könyvről ide kattintva nézheti meg.