Lezárult az a hónapok óta tartó szakmai vita, amelyben a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is részt vett. A vadászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó, többoldalú megállapodás alapján továbbra is védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyőrigó, a fürj és a nyuszt, valamint természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét. Az egyeztetésben részt vevő szervezetek a szakmai érvek elemzését követően arra jutottak, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata – szigorú szabályozás és gyakori felülvizsgálat mellett – lehetséges. A megállapodás alapján a récék közül egyedül a tőkés réce marad vadászható, ugyanakkor a csörgő- és kerceréce felkerül a védett fajok közé.

Menyét

Az MME úgy véli, hogy az apróvadállomány megfogyatkozásáért az agrárélőhelyek természeti állapotának általános leromlása és az alkalmazott mezőgazdasági technológiák a felelősek. Szerintük ezeknek a problémáknak a kezeléséig értelmetlen a lényegesen kisebb hatással rendelkező tényezőket, így a nemzetközi egyezmények által védett ragadozó madarakat emlegetni az okok között. A vadászati és a természetvédelmi szervezetek is egyetértettek abban, hogy tudományos monitoring vizsgálatok és célzott kutatások szükségesek az érintett állatcsoportok (apróvadak, ragadozó emlős- és madárfajok) állományviszonyainak és egymáshoz való kapcsolatának tisztázáshoz. Ugyancsak egyetértés mutatkozott abban, hogy közösen kell lobbizni a páratlan hazai agrártáj biodiverzitásának megőrzéséért.

Nyári lúd

Dr. Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője fontos eredménynek tartja, hogy szakmai konszenzus alapján sikerült megőrizni a vitatott madárfajok védett státuszát.