Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.
Fekete lyukakban is lehet élet egy orosz kutató szerint
Egy orosz kutató szerint fekete lyukakban sem lehetetlen az élet. A szokatlan elgondolás szerint bizonyos forgó és töltéssel is bíró fekete lyukak belsejében, az úgynevezett eseményhorizont és a beljebb lévő Cauchy-horizont között a téridő szerkezete "normális", és ott stabilan mozoghatnak égitestek. Ha pedig a kérdéses fekete lyuk tömege elég nagy, akkor az ebben a zónában ébredő árapályerők már nem képesek egy ott mozgó bolygót szétdarabolni. Elméletileg egzotikus energiaforrások is elképzelhetőek a térségben - de onnan kifelé, tehát a fekete lyukon kívülre már nem juthat semmi. Ha pedig bolygó lehetséges, talán az élet sem kizárt - folytatja merész gondolatmenetét a kutató.
Részletesebb angol nyelvű információ és ábra ezen az oldalon.
Böngésszen egymillió napfotó között!
Az Európai Űrügynökség (ESA) olyan szoftvert publikált, amelynek segítségével az érdeklődők megnézhetik, hogyan festett csillagunk a múltban, és milyen jelenségek zajlottak felszínén, légkörében. A JHelioviewer nevű programban több mint egymillió, az elmúlt 15 évben készült kép közül válogathatunk, amelyeket a SOHO és az SDO jelű űrszonda készített csillagunkról.
További informácók a http://www.helioviewer.org/ oldalon találhatók, ahol online felületen is böngészhetünk a fotók között.
Fedezzen fel szupernóvát otthonról!
Az internet segítségével úgy is szupernóva felfedezőkké válhatunk, hogy csak a képernyőn vizsgáljuk a távoli galaxisokat. A Galaxy Zoo Supernovae nevű program keretében olyan felvételpárokat hasonlíthatunk össze a monitoron, amelyek ugyanazt a távoli galaxist két eltérő időpontban mutatják. A programban eddig résztvevő 2500 önkéntes 2010 áprilisa és júliusa között 14 ezer szupernóva-jelöltet vizsgált át, és ezek között 93 igazi szupernóvát talált.
Alkonyi szelek tehetik lakhatóvá az exobolygót
Nemrég vita indult a Gliese 581g jelű planétáról, amelynek felszínén elvileg stabilan létezhet folyékony víz. Bár még nem egyértelmű a bolygó léte vagy hiánya, meteorológiai modelleket futtatak rá, miként festhet légköre - hiszen egyik oldalát állandó fény, másikat állandó sötétség borítja. Az eredmények alapján az "alkony zónában" lehet lakható az égitest, ott is két hatalmas, stabil légörvény térsége biztosítana ideális feltételeket.
Forrás: Wired
Egzotikus részecskék nyomai a világűrben
A Világegyetemet felépítő anyag nagyobb részét közvetlenül nem lehet megfigyelni. Sok közvetett megfigyelés és elméleti okfejtés utal azonban a feltehetőleg gyengén kölcsönható, egzotikus részecskék létezésére. A láthatatlan tömeget nem pillanthatjuk meg, azonban nyoma sokfelé felfedezhető, és alapvető szerepet játszik az Univerzum nagyléptékű szerkezetének kialakulásában. Egy friss képsorozat látványosan mutatja be ezt az egyébként láthatatlan világot, hogy hol és milyen formában akadhatunk a nyomára.
Friss lávafolyás lehet a Vénuszon
A korábban a Vénusz körül keringett Magellán-űrszonda mikrohullámú mérései alapján készült hőtérképen látható vörös foltok 85 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek környezetüknél. Ez egy alig néhány évtizedes lávafolyás lehet, amely még mindig hűl
Felfedezői szerint mindössze néhány évtizedes lehet egy lávafolyás a Vénusz felszínén, amely még mindig melegebb a környezeténél (pedig a Vénuszon nincs hideg, az átlagos felszíni hőmérséklet kb. 470 Celsius-fok). Ha ez valóban így van, akkor ez az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy a Vénusz geológiai szempontból aktív bolygó, és nem olyan halott, mint a Mars. A Vénuszon több mint ezer tűzhányó van. A University of California (Santa Cruz) kutatóinak cikke a Geophysical Research Letters következő számában jelenik meg.
Korábbi cikkünk a Vénuszon lévő vulkánokról: Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon
Forrás: ScienceNews
Utolsó startjára készül a Discovery, egy R2-essel a fedélzeten
Kijelölte a Discovery startjának időpontját a NASA. Eszerint 2010. november 1-jén, hétfőn indul az űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz, magyar idő szerint 22.40-kor.
A jelenlegi tervek szerint ez a 11 napos küldetés (STS-133) lesz a Discovery 39. és egyben utolsó útja, mert utána "nyugdíjazzák". A gép tudományos kísérleti eszközöket és felszereléseket szállít egy logisztikai modulban az űrállomásra. Az űrhajósok mellett a fedélzetén lesz R2 (Robonaut 2), az első emberhez hasonló robot az űrben, amely az űrállomáson marad.
A küldetés részletes beharangozójával hétfőn jelentkezünk a Tudomány rovatban.
Forrás: NASA
Épül az új marsjáró
Készül a Mars Science Laboratory nevű küldetés Curiosity rovere, amely az eddigi legnagyobb és legkomplexebb marsjáró lesz az űrkutatás történetében. Az autó méretű, 900 kilós rover fő feladata az élet, illetve az élet nyomainak felfedezése a Marson. Az űreszköz a tervek szerint 2011 végén indul, és 2012 augusztusában érkezik a Marshoz. Az új marsjáró építése élőben követhető a NASA webkameráján.
Sivatagi patkányok a NASA-nál - film
A jövő emberes marsutazásához szükséges technológiákat, valamint az emberes űrtevékenység során felhasználható egyéb berendezéseket, köztük járműveket és
szkafandereket tesztelnek a száraz földi tájon a NASA munkatársai. Videók a sivatagi rover tesztjeinek négy napjáról.
Utolsó kommentek