nanoHÍREK

Április 22-én elpusztult a Fővárosi Állatkert hím jegesmedvéje, Vitus. A 21 éves medve halálát a gyomor kilyukadása okozta, a szakemberek szerint elképzelhető, hogy tiltott etetés okozta a bajt.

Vitus

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) széles körű genetikai vizsgálatot indított az állatkertek csimpánzállományában, melyben a veszprémi állatkert egyik csimpánza is részt vesz. Az újonnan kifejlesztett elemző módszer feltérképezi az egyedek genetikai állományát, meghatározza pontos alfaji besorolásukat, megoldja a feltáratlan rokonsági kapcsolatokat és apasági kérdéseket - közölte Szabó Petra, az állatkert projektmenedzsere az MTI-vel.

A kutatás eredménye tudományos alapot szolgáltat a jövőben a csimpánz fajmegmentési program koordinátorának a szaporodó családok összeállításához, illetve természetvédelmi programok tervezéséhez és végrehajtásához.

A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1963 óta tart csimpánzokat, amelyek közül az első és egyben leghíresebb Böbe volt. Az eltelt évtizedek alatt összesen csaknem 30 egyed élt Veszprémben - mind a látogatók kedvenceivé váltak.

Az állatkert régi lakója, Móni 1989-ben látta meg a napvilágot Mónika és Misi utódaként. Szülei korabeli feljegyzések alapján még Afrikából származtak. Mivel eddig csak régi fényképek segítségével volt lehetséges a szülők származási helyének és alfaji besorolásának a meghatározása, ezért a fenti célok eléréséhez nagy segítség az újonnan kifejlesztett genetikai eljárás. Az állatkert állatorvosa, Szekér Pál altatásban vett vért Mónitól a vizsgálathoz.

A csimpánz kihalástól veszélyeztetett állatfaj, megmentése érdekében számos természetvédelmi program indult. A veszprémi állatkertben jelenleg hét csimpánz él.

MTI

Elpusztult Nuru, a Szegedi Vadaspark recés zsiráfja (Giraffa camelopardalis reticulata), az állattal egy gyors lefolyású bakteriális fertőzés végzett. A fiatal állatot december 19-én reggel találták holtan gondozói. Az rögtön kiderült, hogy nem baleset vezetett az állat pusztulásához, hanem egy nagyon gyors lefolyású, végzetes fertőzés. Az előző nap semmilyen betegségre utaló tünetet nem észleltek a gondozók, és Nuru a délutáni takarmányadagját is gond nélkül elfogyasztotta.

Az állat hasa feltűnően puffadt volt, aminek alapján először bélelzáródásra gondoltak a szakemberek. Az állatkert állatorvosa azonnal felboncolta az állatot, és a béltraktusban, a vesében és szíven is gyulladásos megbetegedés bizonyítékait találta. Konzultáltak a Fővárosi Állatkert főállatorvosával, majd saját és mások tapasztalatai alapján a legvalószínűbbnek egy Clostridium nemzetségbe tartozó kórokozó okozta fertőzést jelöltek meg az állat pusztulásának okaként.

A Clostridium baktériumok közé rendkívül veszélyes kórokozók is tartoznak, a tetanusz és a botulizmus az emberre is végzetes lehet. Ezek az anaerob baktériumok főleg a talajban élnek, de a szennyezett élelmiszerekben, illetve a bélben is megtalálhatók. Tetanusz ellen a vadaspark állatait is oltják, de ez nem nyújt védelmet több más Clostridium fajok okozta fertőzéssel szemben. Feltételezhető, hogy az immunrendszer egyedi különbségei is szerepet játszanak abban, hogy melyik állat betegszik meg. Bár szerencsére nem túl gyakori, az állatkerti világban nem egy esetben történt már hasonlóan tragikusan végződő, gyors lefolyású, Clostridium okozta pusztulás: a közelmúltban például a Fővárosi Állatkert egy elefántjának halálát okozta hasonló fertőzés.

Nuru elpusztulása után a szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket a két másik zsiráf és a gondozók védelme érdekében. A vadasparknak a zsiráf-fajmegmentési programban való részvételét az eset nem befolyásolja, hiszen nem a tartóhely és a gondozás hiányosságai vezettek az állat pusztulásához. Az, hogy újra háromtagú lesz-e a zsiráfcsapat vagy más megoldás születik, a programmal való egyeztetés után derül ki.

MTI

Összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlítanak a Szegedi Vadaspark legújabb lakói, a háromöves tatuk vagy matakók (Tolypeutes matacus), melyeket a karanténidőszak letelte után már a látogatók is megfigyelhetnek.

Az öttagú fiúcsapathoz egy csehországi magántenyésztőtől állatcsere révén jutott hozzá a szegedi állatkert - mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója az MTI-nek. A közeljövőben szeretnének nőstényeket is találni a fiatal felnőtt egyedek mellé.

A tatuk közül a háromöves az, amely képes teljes mértékben összegömbölyödni, ekkor valóban olyanok, mint egy jól páncélozott focilabda. Tökéletesen záródik a páncélzatuk, nem adva támadási felületet a ragadozóiknak. Az állatok azonban nem csak így védekeznek a külső veszélyek ellen: néhány pillanat alatt képesek magukat elásni, páncéljuk földből kikandikáló csúcsa pedig megtévesztésig hasonlít egy kődarabra.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó másik jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne.

Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában. Bár a tatufajok többsége éjszakai életmódot él, mind közül a matakók a leginkább aktívak nappal, így a gondozók bíznak abban, hogy a Vadasparkban a napfényes időben is sokat fognak mozogni, így a látogatók is megcsodálhatják fura járásukat.

A tatuk a vendégizületesek közé tartoznak, amely egy csupa emlős furcsaságokat tömörítő rendszertani csoport. Olyan állatokat tömörít, mint a Szegeden is látható sörényes hangyász és a kétujjú lajhár. A tatuk között egérnagyságút éppúgy találunk, mint óriást, amely 60 kilogramm súlyú is lehet. Sőt, a régmúltban még nagyobb fajok is éltek, mint például a Glyptodon. Az egy tonna súlyú és két méter hosszú tatufajjal valószínűleg az Amerikát meghódító emberek is találkozhattak, sőt, egyes feltételezések szerint éppen ők pusztították ki mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.

Kedden reggelre elpusztult Bimba, az idén érkezett nőstény jegesmedve a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az intézmény honlapján alig egy nappal korábban közölték, hogy Bimbát összeengedték Vitussal, a másfél évtizede Budapesten élő hímmel (lásd itt).

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba azért érkezett idén Olaszországból (a Pistoiai Állatkertből), hogy az aktuális párzási időszakot már Vitussal töltse.

Vitus 1991-ben született Kölnben, és 1994-ben érkezett Budapestre a korábbi nőstény, Lady mellé (Lady 1990-ben született Budapesten). A hosszú évek alatt azonban nem született közös utódjuk. 2009-ben mindkét állaton szaporodásbiológiai vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy Ladynek nem lehet utódja.

A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért az európai állatkertek jegesmedve-tenyésztő programján belül új nőstényt kért Budapestre. Így érkezett Toszkánából Bimba, a középkorúnak számító, 23 éves állat, akinek korábban már három bocsa is volt. Ugyanekkor Ladyt - mivel teljes bemutatás-értékű állat - egy dániai állatkertbe szállították.

Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta: sajnos Bimba kedden reggelre elpusztult. Ennek okát vizsgálják, és előzetes eredményként elmondható, hogy a máján volt egy daganat. Biztosan állítható, hogy az állat pusztulása nem tartási problémára vezethető vissza, és Vitusnak, a hímnek sem volt köze hozzá. A két állat jól megvolt együtt, amennyire ez egy a természetben magányosan élő állatnál elmondható.

Az olasz állatkertet értesítették (inkább érzelmi okokból), és felvették a kapcsolatot az európai tenyészprogram koordinátorával, bejelentve az igényt az új nőstényre.

Ajánlat:

• Toszkánából érkezett jegesmedve Budapestre

A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb:

Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett.

Bimba 1987. december 6-án született, tehát három évvel idősebb, mint Lady. Vele ellentétben azonban biztosan alkalmas arra, hogy utódokat hozzon világra, hiszen korábban már három alkalommal ellett. Igaz, ugyan, hogy már nem számít egészen fiatal állatnak, ugyanakkor a nőstény jegesmedvék akár harmincéves korukban is képesek utódokat világra hozni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert négy munkatársa – egy megfelelő szállítóládával együtt – március 28-án utazott ki az olaszországi Toszkánában található Pistoia városába, amely Firenze közvetlen közelében található. Az ottani, magántulajdonban lévő állatkertben korábban több jegesmedve is élt, maga Bimba is ott született. A kertben jelenleg zajló rekonstrukció miatt azonban egyelőre felhagynak a jegesmedvék tartásával, így Bimba volt az utolsó jegesmedvéjük. Sőt egész Olaszországban ez az állat volt a faj utolsó állatkerti képviselője.

Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni.

A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta „biztonsági védőhálót” jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.

Zitta állapota minden különösebb előzmény nélkül szerda hajnalban lett kritikus: képtelen volt lábra állni. Az elkövetkező 20 órában a gondozók, állatorvosok és a kert műszaki munkatársai megállás nélkül az állat megmentésén dolgoztak. Rengeteg ember segítségével igyekeztek talpra állítani, infúziót és beöntést is kapott. Éjjelre azonban annyira rossz lett az állapota, hogy nem maradt más lehetőség, mint az állat elaltatása.

A tünetek alapján az állatorvosok már szerdán Clostridium fertőzésre gyanakodtak, amelyet a boncolás, illetve az elvégzett egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. A rendkívül heveny vérzéses vastagbélgyulladás, illetve enterotoxémia valószínűleg a Clostridium difficile nevű kórokozó baktérium által termelt, tehát mikrobiológiai eredetű méreganyagra vezethető vissza.

Zitta (Forrás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért)

Zitta másfél évtizede, 1996. október 22-én érkezett Budapestre a hollandiai Emmen város állatkertjéből. Születési dátuma nem ismert pontosan, de valamikor az 1960-as években született, így negyvenévesnél mindenképpen idősebb, valószínűleg majdnem ötvenéves volt. Zitta már viszonylag idősnek számított, az ázsiai elefántok átlagos életkora ugyanis 60-70 év.

A Budapesten töltött évek alatt a látogató közönség egyik kedvencének számított, és az elefántápolók is igen jó kapcsolatban voltak vele.

Az Állatkertben jelenleg három ázsiai elefánt él. Két fiatal állat, Angele és Assam, valamint a Zittával együtt érkezett, hozzá hasonló életkorú Hella.

Szünet nélkül csöng a telefon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A telefonközpontban Jónás urat, Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresik. A furcsa telefonhívások az április elsejei tréfacsinálás hagyományához kötődnek.

Ilyenkor ugyanis hagyományos ugratásnak számít, hogy a telefonálók valamilyen állathoz köthető nevű személyt – például Farkas urat, vagy Pelikánnét – keresnek. Ennek az április elsejei urbánus szokásnak a kezdetei ma már meghatározhatatlanok, de maga a hagyomány legalább fél évszázados múltra tekint vissza. Eredetileg nem az Állatkertet akarták megtréfálni az emberek, hanem egymást, mégpedig olyan módon, hogy barátjuk, ismerősük, munkatársuk asztalán egy cédulát hagytak „Jónás úr visszahívást vár” üzenettel, és egy telefonszámmal, amely történetesen az Állatkert központi telefonszáma volt. Jónásnak a városligeti intézmény első, 1893-ban érkezett vízilovát hívták, de a XX. század elejére a közönség számára a vízilovakra általában utaló névvé vált. Az elmúlt években Jónás úr mellett már más állatnevű személyeket is kerestek ilyenkor.

Az intézmény telefonközpontjában reggel óta több tucat ilyesfajta telefonhívást fogadtak. Jónás úron kívül Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresték a legtöbben. Bár az ilyen telefonhívások miatt az intézmény telefonközpontja április elsején kissé túlterhelt, az Állatkert ezeket a hívásokat az „urbánus folklór” körébe tartozó népszokásként közös kulturális örökségünk részének tekinti. A tréfás áprilisi hagyomány jó példája annak, hogy az 1866-ban megnyílt kert az évtizedek során közös hagyományaink részévé vált.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

A fogságban tartott társas prérikutyák többször csókolgatják és ölelgetik egymást, ha figyelik őket az állatkerti látogatók, állapították meg amerikai kutatók. A Saint Louis-i Washington Egyetem szakemberei 25 feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) viselkedését tanulmányozták a helyi állatkertben.

Adam Eltorai munkatársaival egy nyári szezonon át követte nyomon a társas prérikutyák viselkedését, közben pedig az érdeklődő látogatók számát is feljegyezték. A kutatók szerint az állatok élvezték a figyelmet: a felnőttek többet pihentek, és kevesebb időt töltöttek a lehetséges fenyegetések keresésével. "Ha több ember figyelte őket, a felnőtt prérikutyák jóval gyengédebbek lettek, többet csókolgatták és érintették egymást, és kevesebbet harcoltak" - mondta Eltorai.

A fiatal állatok azonban ezzel éppen ellentétesen viselkedtek: nagyobb közönség előtt többet küzdöttek egymással, és kevesebbet csókolgatták társaikat. A kutatók úgy vélik, hogy náluk a látogatók nagyobb száma inkább növelte a stresszhatást.

A feketefarkú prérikutya társaságkedvelő állat. Bonyolult, állandóan bővített föld alatti járatokban, igen nagy kolóniákban él. A járatrendszerből kürtők nyílnak a szabadba, melyek kijáratként, menekülő útvonalként és szellőzőnyílásként funkcionálnak. A prérikutyák őrszemeket állítanak, amelyek figyelmeztetik a többieket, ha ragadozó tűnik fel. Nyelvük meglepően összetett, vinnyogó ugatásukkal informálni tudják a többieket a közelgő ragadozó színéről, méretéről, mozgási irányáról, sebességéről és fajáról is.

MTI

A Fővárosi Állat- és Növénykert illetékes munkatársai Vilmosnak nevezték el a december 9-én, csütörtökön, 15 óra 45 perckor született orangután kölyköt. Bár a név első hallásra talán furcsán csenghet egy Szumátrán őshonos főemlős esetében, a névválasztásnak történelmi okai vannak.

A név természetesen nem a Hohenzollern-ház valamelyik császári tagjára, hanem az Állatkert egyik korábbi orangutánjára utal. Willem – a mostani kicsi nagyapja – 1978-ban született Dortmundban, ám ennek ellenére holland nevet kapott. 1983-tól 2001-ig élt Budapesten, ahol több orangután kölyöknek is nemzőapja volt, és a maga korában a kert egyik legendás lakójának számított. Rá emlékezve választották tehát az állatkerti munkatársak a Vilmos nevet, amely a holland Willem (valamint az angol William és a német Wilhelm) magyar megfelelője. A név előnye, hogy ugyanúgy Vilinek lehet becézni, mint ahogyan annak idején Willemet is hívták a gondozók.

Szerző: Bagosi Zoltán/zoobudapest.com

A most három és fél hetes orangután kölyök szépen cseperedik, anyja – tisztes nevén Mengi – példásan gondoskodik róla, pedig a 14 éves nősténynek Vilmos az első kölyke, így saját tapasztalata nem sok van. Ezt-azt azonban elleshetett a másik budapesti orangután nősténytől, hiszen a Jambi nevű állat már április óra gyereket nevel.

A 2010-es esztendőben három emberszabású majom is született a Fővárosi Állat- és Növénykertben: Moira és Vilmos, a két orangután kölyök, valamint Bongo, a januári születésű gorillabébi. Ez igen komoly szaporítási eredménynek számít, hiszen magyarországi állatkertben még sosem volt példa arra, hogy egyetlen évben három emberszabású majom is szülessen.