nanoHÍREK

Belzebubról nevezték el azt a denevérfajt, amelyet Vietnámban talált egy magyar közreműködésű nemzetközi kutatócsoport. A kizárólag esőerdőkben élő denevért különösen nehéz befogni, mert a hagyományos csapdákat könnyedén kikerüli.

Murina beelzebub

A kisméretű állat feje és háta fekete, míg hasa fehér színű, és az ördögi mintázata alapján nevezték el Belzebubnak (Murina beelzebub). Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetője, a denevér egyik leírója az [origo]-nak elmondta, hogy a különleges színezet alapján már az első pillanattól tudta, hogy új fajt tart a kezében. Az elnevezés nemcsak a kinézetre utal, héberül ugyanis a Belzebub név jelentése „a legyek ura", az apró denevér pedig rovarokkal táplálkozik.

Murina beelzebub

A denevért még 2007-ben fedezték fel a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fauna&Flora International szervezet közös expedícióján egy vietnámi erdőben, ám a leírását csak most publikálták két másik új fajjal együtt a Journal of Mammalogy című folyóiratban. Csorba Gábor elmondta, hogy kollégáival együtt az utóbbi években számos új denevért fedeztek fel Délkelet-Ázsiában, és 2005 óta megduplázták az ismert Murina nembe tartozó fajok számát ezen a területen. Ezek a denevérek kizárólag erdőkben élnek, és nagyon nehéz őket megfogni, mert hozzászoktak ahhoz, hogy akadályokkal teli környezetben kell repülniük, így még a befogásukra kihelyezett hálót is képesek érzékelni. A kutatók ezért az úgynevezett húrcsapdát használták, amely fémkeretre feszített függőleges damilszálakból áll, amit a denevér nem vesz észre, és amikor nekiütközik, beleesik az alatta lévő zsákba.

Murina walstoni

Csorba Gábor elmondta, hogy a Murina nem fajai jó indikátorai az erdők minőségének. Egy érintetlen esőerdőben akár hat-nyolc faj is előfordulhat ebből a nemből, ám ahogy romlik az élőhely, úgy csökken a fajok száma is. A magyar kutató a délkelet-ázsiai denevérek elismert szakértője: már több mint hússzor járt a régióban különböző expedíciókon, és nevéhez tizenhat ott élő faj felfedezése fűződik, valamint majdnem tíz vár még leírásra.

Murina cineracea

Ajánlat:

• Denevérek százezreit pusztítja egy gomba
• Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák
• A denevérek célkövetési trükkje - videó

Számtalan vizsgálatban elemezték már, hogyan vadásznak a denevérek echolokációval (visszavert hang segítségével), ám azt még sosem tanulmányozták, hogyan ismerik fel a teljesen lapos felületeket, például a vízfelszínt. A német Max Planck Intézet két kutatója, Stefan Greif és Björn Siemers vad denevéreket fogott be Bulgáriában, melyeket egy tágas és sötét vizsgálati szobába helyeztek el. A szoba homokos padlójára egy teljesen sima és egy mintás fémlapot tettek, és megállapították, hogy a denevérek a sima fémlapot víznek érzékelik, ugyanis megpróbáltak inni belőle.

A Nature videója a fémlapot nyalogató denevérekről

A denevér által kibocsátott hangok nagyobb része a vízfelszínről nem jut vissza az állathoz, ugyanakkor egy kis része merőlegesen eléri a vizet, és rögtön vissza is verődik. Ugyanez figyelhető meg a tükröződő fémlapok esetében is, ezért keverhetik azt össze a denevérek a vízzel.

A kutatók a vizsgálatokat olyan fiatal denevéreken is elvégezték, amelyek még sosem találkoztak tavakkal. Ezek az állatok is ugyanúgy megnyalták a fémlapot, így a szakemberek arra következtetnek, hogy a vízfelszín felismerése nem tanult, hanem genetikailag kódolt a denevérekben.

Forrás: Nature Communication