Számtalan vizsgálatban elemezték már, hogyan vadásznak a denevérek echolokációval (visszavert hang segítségével), ám azt még sosem tanulmányozták, hogyan ismerik fel a teljesen lapos felületeket, például a vízfelszínt. A német Max Planck Intézet két kutatója, Stefan Greif és Björn Siemers vad denevéreket fogott be Bulgáriában, melyeket egy tágas és sötét vizsgálati szobába helyeztek el. A szoba homokos padlójára egy teljesen sima és egy mintás fémlapot tettek, és megállapították, hogy a denevérek a sima fémlapot víznek érzékelik, ugyanis megpróbáltak inni belőle.
A Nature videója a fémlapot nyalogató denevérekről
A denevér által kibocsátott hangok nagyobb része a vízfelszínről nem jut vissza az állathoz, ugyanakkor egy kis része merőlegesen eléri a vizet, és rögtön vissza is verődik. Ugyanez figyelhető meg a tükröződő fémlapok esetében is, ezért keverhetik azt össze a denevérek a vízzel.
A kutatók a vizsgálatokat olyan fiatal denevéreken is elvégezték, amelyek még sosem találkoztak tavakkal. Ezek az állatok is ugyanúgy megnyalták a fémlapot, így a szakemberek arra következtetnek, hogy a vízfelszín felismerése nem tanult, hanem genetikailag kódolt a denevérekben.
Forrás: Nature Communication
Utolsó kommentek