Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Potyognak a konténerek a megdőlt tartályhajóról - kép

Majdnem egy hónappal ezelőtt, október 5-én futott zátonyra a Rena nevű olajszállító hajó az új-zélandi Plenty-öbölben. A tanker tartályaiból 350 tonna nyersanyag ömlött a tengerbe, és további 300 tonna van, amit még nem tudtak kiszivattyúzni a hajóból. A tanker 1300 konténere közül 90-et elveszített, és ezek közül ötven még nem került elő. A viharos időjárás miatt a mentőalakulatok attól tartanak, hogy a hajó hamarosan kettétörik.

MTI/EPA/Maritime New Zealand/Blair Harkness(Forrás: MTI/EPA/Maritime New Zealand/Blair Harkness)

Ajánlat:

1 Tovább

Szörfözők közé úszott cápaszerű lényt fényképeztek

Nagy riadalmat keltett a san diegói strandolók körében az a néhány nappal ezelőtt készült felvétel, melyen a szörfözők mellett egy cápa farokuszonyára hasonlító árnyék látható a hullámok között. A közelmúltban a környék más strandjain is láttak cápákat, ám az utóbbi az egyetlen, amelyet véletlenül meg is örökítettek. A képet készítő Gary Elliott ugyanis csak otthon vette észre a szörfösök között szabadon úszó cápaszerű árnyékot.

Forrás: Gary Elliot

Ralph Collier, a Shark Research Committee vezetője szerint egy 3-4 méteres fehér cápa úszhatott a szörfözők közé. Sokan azonban szkeptikusak, a szörfösök szerint egy ekkora fehér cápát észre kellett volna venniük, mert a hátuszonya kilógott volna a vízből, ha ilyen közel úszik a felszínhez. Christopher Lowe, a Kalifornia Állami Egyetem cápakutatója szerint az állat egy oldalára fordult palackorrú delfin lehetett, s ugyanezt gondolja Salvador Jorgensen, a Monterey Bay Aquarium kutatóbiológusa is.

A kaliforniai Encinitas melletti Swami Beach rendkívül népszerű a hullámlovasok körében. A környéken legutoljára 2008-ban a Swamitól 3 kilométerre lévő Solana Beach-en történt halálos cápatámadás.

0 Tovább

Kutatóhajó viszi haza a sarkvidékre az eltévedt pingvint

Két hónapos új-zélandi kiruccanás után augusztus végén hazatérhet az a császárpingvin, melyet június végén fedeztek fel Wellington egyik strandján. A kifejlett hím pingvin tévedésből sodródhatott el háromezer kilométerre antarktiszi otthonától. Új-Zélandon igazi ritkaságnak számít a császárpingvin, ez volt a második eset, hogy a faj egy példánya a szigetországba tévedt.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMég a strandon (Forrás: Wellington Zoo)

Az állatot a nagy sikerű pingvines rajzfilm, a Táncoló talpak (eredeti címe Happy Feet) után Happy Feetnek keresztelték. Természetes körülmények között a császárpingvinek hó elfogyasztásával jutnak vízhez, ám a kóbor pingvin ilyet az új-zélandi tengerparton nem talált, helyette homokot fogyasztott. A sok homok miatt azonban megbetegedett, ezért megtalálása után nem sokkal a wellingtoni állatkertbe szállították. Itt a pingvin gyomrát többször is kimosták, majd egy speciálisan átalakított kifutóban helyezték el.

Forrás: Wellington Zoo http://www.facebook.com/WgtnZooMár az állatkertben (Forrás: Wellington Zoo)

Happy Feetet az új-zélandi nemzeti tenger- és légkörkutató intézet hajója, a Tangaroa viszi majd el augusztus végén a császárpingvinek legközelebbi táplálkozóhelyéig, a Campbell-szigetig. A visszaengedés előtt egy műholdas nyomkövetővel látják el a pingvint, hogy a későbbiekben nyomon követhető legyen a mozgása.

A császárpingvin a ma élő legnagyobb pingvinfaj, amely az Antarktisz vizeiben honos. Egyedei akár egy méternél magasabbra is megnőnek, súlyuk eléri, sőt meg is haladhatja a 30 kilogrammot. Képesek lemerülni 450 méteres mélységbe, a levegőt 11 percig bent tudják tartani a tüdejükben. Számukat 270-350 ezerre teszik, nem veszélyeztetettek.

Ajánlat:

0 Tovább

Pillanatkép az Ősrobbanásról

A Világegyetem kezdeti eseménye, a Nagy Bumm (Big Bang) utáni milliomod másodpercekben történteket rekonstruálják a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. Az ALICE detektorkomplexum feladata az Univerzum ősanyagának, az úgynevezett kvark-gluon-plazmának a tanulmányozása. Ezt az anyagot nagyenergiájú ólomatommagok ütközetésével állítják elő a detektor középpontjában. Magát a kvark-gluon-plazmát rövid életideje miatt nem lehet megfigyelni, de a belőle származó részecskék záporát igen. A CERN által közölt felvételen egy ilyen részecskezápor látható. Az kép elkészítéséhez az ALICE két aldetektorának (ITS, TPC) adatait is felhasználták.



A sok színes vonal a detektorok által érzékelt töltött részecskék pályáit mutatja, egyben érzékelteti a keletkezett részecskék nagy számát. A színkód jelzi a különböző fajtájú, újonnan keletkezett hadronok energiájának nagyságát: az alacsonyabb energiájú, sárgával jelzett részecskék jobban eltérülnek a mágneses térben, jobban görbül a pályájuk. Ezzel szemben a nagyobb energiájú kék részecskék egyenesebben haladnak a jelenlevő óriási mágneses térben.

Részletes írásunk az ALICE-kísérletekről itt olvasható.

0 Tovább

A világ egyik legritkább sirályát figyelték meg Magyarországon

Ismét új madárfajt figyeltek meg Magyarországon, ezzel - példátlan módon egy hónap alatt kettővel - 405-re emelkedett a hazánkban regisztrált fajok száma. A világ egyik legritkább sirályaként számon tartott korallsirályt (Larus audouinii) a dunatetétleni Böddi-széken figyelték meg több alkalommal is. Az állat mintegy ezer, nagytestű sárgalábú és sztyepi sirály társaságában került elő. A korallsirály megjelenése nem kis megdöbbenést keltett a hazai madarász közösségben, minden bizonnyal eltévedt, kóborló példányról lehet szó hasonlóan a korábbi szokatlan megkerülésekhez.

Korallsirály (képünk illusztráció)

A sirályfaj kizárólag a mediterránemuban, a parttól távol eső tengeri szigeteken költ. Az állomány legnagyobb része a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Spanyolországhoz tartozó szigeteken fészkel (Chafarinas-szigetek és az Ebro Delta környéke), itt található a világállomány 65-70 százaléka. A Földközi-tenger keleti medencéjében fészkelő népessége stagnál, kis mértékben szintén növekvő tendenciát mutat. Újabb kolóniái jöttek létre horvátországi- és Portugáliától délre elterülő szigeteken is.

A madarat más tengerparti országokban (Anglia, Hollandia, Dánia) már megfigyelték, a kontinens belsejében azonban ritkán fordul elő. A legfrissebb BirdLife International jelentések szerint a természetvédelmi erőfeszítéseknek, és a halászati módszerek megváltoztatásának köszönhető, hogy az 1975-ben még csak 1.000 párat számláló korallsirály világállomány jelenleg már 21.500 párra emelkedett, és folyamatosan növekszik.

Két héttel ezelőtt egy szibériai partimadárfajt, egy hegyesfarkú partfutót sikerült megfigyelni, mely az első hazai észlelése volt a fajnak.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

0 Tovább

Először láttak hegyesfarkú partfutót Magyarországon

Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata) kóborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen. Hazánk területén ez az első bizonyított megfigyelése ennek a fajnak, ezzel a Magyarországon regisztrált madarak száma 404-re emelkedett. Legutóbb tavaly októberben gyarapodott hazánk madárvilága, amikor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vas megyei helyi csoportja egy kékfarkút fogott a tömördi gyűrűző állomáson.

Hegyesfarkú partfutó (képünk illusztráció)

A hegyesfarkú partfutó megfigyelt példánya egy havasi partfutókból és más partimadár-fajokból álló csoportban bukkant fel, később több terepmadarásznak is sikerült megfigyelnie. A madárfaj elterjedési és fészkelési területe ÉK-Szibéria tundráira korlátozódik, telelőterületei DK-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában vannak. Vonulása során egyes egyedek egészen Nyugat-Európáig elkóborolnak, így ez a példány is feltehetőleg így került Magyarországra.

0 Tovább

Életet fotóztak Európa egyik legmélyebb pontján

A görög Pilos partjai előtt (lásd a Google Maps térképén) készült az alábbi felvétel, amelyen 5111 méteres mélységben egy mélytengeri rák (Acanthephyra eximia) és egy hal (Coryphaenoides mediterraneus) látható. A felvétel további érdekessége, hogy a két órán keresztül leengedett kamerával olyan helyeket keresnek a Földközi-tenger aljzatán, ahová a jövőben neutrínódetektorokat lehet telepíteni. Ezek a műszerek az itt uralkodó teljes sötétségben olyan fényfelvillanásokra vadásznak, amelyeket a vízbe csapódó nagyenergiájú neutrínók gerjesztenek.

A kutatókat meglepte, hogy ez a halfaj ilyen mélységben is megél. Ezen a hőmérsékleten, nagy nyomáson és táplálékszegény környezetben csak nagyon kevés élőlény fordul elő.

Európa legmélyebb pontja innen nem messze, a Jón-tengerben fekvő Calypso-árokban, 5267 méteres mélységben található.

0 Tovább

Kamerába kukucskáló állatok

Az amerikai Smithsonian Intézet a közelmúltban a nagyközönség elé tárta a több mint kétszázezer felvételt tartalmazó gyűjteményét, melynek képei kameracsapdákkal készültek. Az állatok néha csak gyanútlanul elsétálnak a kamera előtt, de sokszor észreveszik az idegen tárgyat, és alaposan megnézik, körbe szimatolják. Az utóbbi képekből válogattunk néhányat:

Számbárszarvas (Rusa unicolor), Kína

Kontyos kígyászsas (Spilornis cheela), Thaiföld

Vérfácán (Ithaginis cruentus), Kína

Közép-amerikai tapír (Tapirus bairdii), Panama

Közönséges csuklyásmajom (Cebus capucinus), Panama

Jaguár (Panthera onca), Peru

Ocelot (Leopardus pardalis), Peru

Oroszlán (Panthera leo), Kenya

Kafferbivaly (Syncerus caffer), Kenya

Takin (Budorcas taxicolor), Kína

A hőérzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel felszerelt kameracsapdák az előttük elhaladó állatokról készítenek felvételeket. A készülékek egy része éjjellátóval és/vagy vakuval is rendelkezik, s van olyan, amelyik videót is képes rögzíteni. Ezek a műszerek nagyban segítik a kutatók munkáját, különösen olyan fajok esetében, amelyek messze elkerülik az embert, és az erdő mélyén, rejtve élnek.

A gyűjtemény honlapja: Smithsonian Wild

Flickr galériája


0 Tovább

Trópusi kölykök Miskolci Állatkertben

A Miskolci Állatkert Trópusi-házában két állatfaj utódait is láthatják az állatkert látogatói, amelyek pontosan egy hónap eltéréssel jöttek a világra. Október másodikán a szurikáták gyarapodtak, míg november másodikán az arany aguti csapatban született három kölyök.

A szurikáták (Suricata suricatta) Dél-Afrika száraz, félsivatagos területin honos kisragadozók. Az állatrendszertanban elfoglalt helyük ellenére jelentős mennyiségű növényi táplálékot is fogyasztanak. A szurikáták csapatában érdekes, és az állatvilágban igen ritka tanulási, illetve oktatási folyamatot is megfigyeltek már. Míg a legtöbb állat utóda a felnőtt egyedeket figyelve, passzív módon sajátítja el a túléléshez szükséges fortélyokat, addig a szurikáták esetében a felnőtt állatok aktívan tanítják a kölyköket arra, hogy hogyan bánjanak el egy mérges pókkal vagy skorpióval.

A Miskolci Állatkertben természetesen nem kell nekik ilyen veszélyes prédát zsákmányolniuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jövőben megfelelően be tudjanak illeszkedni egy szurikátacsapatba, az állatkerti szurikátakölyköknek is sokat kell tanulniuk a társas életről. Így már most megfigyelhető, amint a kölyök az őrszemekhez hasonlóan két hátsó lábára egyenesedik, és így próbálja meg kémlelni környezetét. A kölyök nyugalma érdekében az első hetekben nem lehetett őket látni, most azonban már az állatkert látogatói is megtekinthetik az egyre játékosabbá váló apróságot anyja társaságában a Trópusi-házban.

Az arany agutik (Dasyprocta leporina) idén már két kölyköt is felneveltek Miskolcon. Most azonban egyszerre három újszülöttel gyarapodott az egyre népesebbé váló család.

Az agutik Dél-Amerika északkeleti esőerdeiben gyakran követik a fákon vándorló majomcsapatokat, és az általuk lehullajtott gyümölcsöket fogyasztják. Éppen ezért a Miskolci Állatkertben is egy hasonló életközösségben lehet megfigyelni ezt a viszonylag nagytestű rágcsálófajt, férőhelyüket ugyanis mókusmajmokkal osztják meg. A három kölyök életük első heteiben többnyire a biztonságot jelentő odúban töltötték idejük nagy részét, ám most már egyre gyakrabban lehet ezen kívül is megfigyelni őket, amint felfedezik a Trópusi-házban lévő helyüket.

Képek: Veress Tamás

0 Tovább

Háromdimenziós UH-felvétel egy elefántmagzatról

Még az ormánya is tisztán kivehető a mindössze három hónapos elefántmagzatnak az alábbi ultrahangos felvételen. A kiselefánt 19 hónappal később, 22 havi vemhesség után született meg a Londonhoz közeli Whipsnade Állatkertben (ahol egykor Gerald Durrell fiatalon állatgondozóként dolgozott). A George névre keresztelt indiai elefánt ma már 6 hónapos, és közel 400 kilogrammot nyom.

0 Tovább
«
12

nanoHÍREK

blogavatar

Információembriók az [origo] Tudomány rovatától

Utolsó kommentek