nanoHÍREK

Ma este 7 órakor kerül sor a Budapest Science Meetup sorozat januári programjára:

Baji Béla

Mi a permakultúra?

Az ausztrál Bill Mollison, a permakultúra fogalmának megteremtője, a következőképpen definiálja ezt a fogalmat: „A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.” 
Tehát olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai egységekről van szó, melyekben azok résztvevői, elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése, létrehozása, amely mintegy "maguktól" működnek, és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét, amelyek egy konvencionális, vagy "öko" gazdálkodó egység, és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek. 
Előadásomban először sematikus ábrákon bemutatnék kétféle ilyen ökölógiai egységet, , a polikultúrás tavat, és az erdőkertet. Majd egy rövid diavetítés keretében néhány képen bemutatnám a maguk valóságában, úgy ahogy sikerült megvalósítanom őket.

Bodor Péter

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék

A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmel.), avagy mentsük ami még menthető, ha tudjuk mi is az pontosan!

A szőlőtermesztéssel foglalkozó szakember és az átlag borfogyasztó számára a szőlő eredete egyaránt érdekes kérdés. Az bizonyított, hogy a termesztett szőlő a ligeti szőlőből (Vitis sylvestris C.C. Gmel.) alakult ki több ezer éves „nemesítés” útján. A ligeti szőlő egy kacsokkal kapaszkodó cserje, mely középhegységeinkben és folyóink árterein nagy tömegben élt a XIX. század végéig. Napjainkra ritka, védett fajjá vált, melynek megóvása feltétlenül megkívánja a növény morfológiai és molekuláris genetikai azonosítását és meglévő állományinak tanulmányozását. Azonosítását megnehezíti a szőlőültetvényekből kivaduló alanyok terjedése, ugyanis a különböző fajok megkülönböztetése morfológiai módszerekkel gyakran akadályokba ütközik.

Lendvai Csaba

Magyar Madártani Egyesület

A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője

A madárvonulás mindig is élénken foglalkoztatta az embereket. A madárgyűrűzést Hans Christian C. Mortensen dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyeken. A világon harmadikként Magyarországon is megkezdődött a munka 1908-ban, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével. A madárgyűrűzés célja, hogy a vadon élő madarak sorszámozott lábgyűrűvel történő egyedi megjelölésével információkat gyűjtsenek a madarak életéről. Acél- vagy alumínium gyűrűkkel kezdődött a munka. A megkerülések aránya nagyon alacsony volt, mivel az azonosításhoz újra meg kellett fogni a madarakat. Később egyre gyakoribbá vált a színesgyűrűk alkalmazása, amelyek már távcsővel, erősebb nagyítású teleszkópokkal leolvashatóak voltak. A megkerülések száma, így a munka hatásfoka ezzel megsokszorozódott, de még mindig nagy számban kellett madarakat jelölni, hogy értékelhető eredményt kapjunk. Az utóbbi években egyre kisebb méretű műholdas jeladók segítségével már néhány madár jelölésével is hasznos vonulási adatokhoz juthattunk. Pontos vonulási útvonalak, mintázatok válhatnak így ismertté nagyon rövid idő alatt. Hazánkban a fehér gólya, túzok, parlagi sas, kerecsensólyom és kék vércse esetében alkalmazták ezt a technikát nagy sikerrel. Szintén a legújabb módszerek közé sorolható az „izotóptechnika”, amely során a madarak tollainak izotóptartalom-vizsgálata nyújt segítséget a vonuláskutatásban.

Helyszín: Tűzraktér, Budapest VI. Hegedű u. 3.

A halak fel tudják mérni riválisaik másik nemre gyakorolt vonzerejét, és párzási viselkedésüket annak megfelelően alakítják, állítják német biológusok.  A kutatók megállapították, hogy ha a Poecilia mexicana nevű fogasponty hímje konkurensét vonzónak és szexuálisan aktívnak ítéli meg, látványosan elfordul attól a nősténytől, amelyre eredetileg szemet vetett, és egy másikhoz úszik, amelyik valójában egyáltalán nem érdekli. David Bierbach, a frankfurti Goethe Egyetem biológusa szerint ugyanis a hím attól tart, hogy kiszemeltjét elragadják tőle, ezért igyekszik megtéveszteni riválisát. Hasonló viselkedést eddig leginkább főemlősök és magasabb rendű állatok esetében feltételeztek.

Egy Poecilia mexicana

A kísérletek során a kutatók egy hetet hagytak a fogaspontyoknak, hogy megismerjék egymást az akváriumban. Egyes hímeket mindig leválasztottak, hogy egyedülállónak tűnjenek fel, másokat pedig nőstények közelében tartottak, hogy konkurenseik szexuálisan aktívként sorolják be őket.

A természetben is vannak szexuálisan inaktív egyedek, például a betegek, sérültek vagy alultápláltak - ilyen riválisokra vétek lenne energiát pazarolni. Vonzónak elsősorban a nagytestű hímek számítanak, amelyek általában színesebbek is. Ha nagyobb testű, aktív hímek bukkantak fel a közelben, a halak azonnal abbahagyták a kiszemelt nőstény párzóképességének firtatását.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen halfajokra - egyáltalán állatokra - érvényes az új felfedezés.

Forrás: MTI

szólj hozzá: Lovász László ünneplése

Tudományos flash mobbal (villámcsődület) köszöntötték ma az ELTE TTK-n Lovász Lászlót, a kar Kiotó-díjjal kitüntetett professzorát.

Lovász kollégái körében tekintette meg a diákok produkcióját

Barlangi mentést bemutató kiállítást rendeznek a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott program keretében megújul a barlang parkja és fogadóépülete, ahol mesebarlangon kívül interaktív kiállítás, valamint egy 40 férőhelyes vetítőterem is várja a látogatókat 2011 februárjától.

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.

Forrás: book.hu

November 20-án tartják az 2010-es RobotNapot az ELTE Lágymányosi Campusán. Délelőtt előadások, délután pedig robotbemutatók várják az érdeklődőket. Lesz robot léghajó, robotkéz, menekítő robot és focizó robot is!

A részletes program a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika Szakosztályának honlapján található.

Az előadások a Galileo Webcast honlapján élőben követhetők!

Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Madártani Egyesület a Tatai Vadlúd Sokadalmat november 27-én az Öreg-tó partján. A tavon minden évben többezer telelő madár gyűlik össze, többségében vadludak, melyek Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek hazánkba. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

Az érdeklődőket szombat hajnaltól késő estig madarászok várják a tó partján, akik távcsövek és teleszkópok segítségével hozzák közelebb a madarakat. Különböző bemutatók és ismeretterjesztő előadások is lesznek, a legkisebbeket pedig játszóházzal várják. A programokat rossz idő esetén is megtartják a központi rendezvénysátorban!

Részletes program az MME honlapján.

A világszerte ismert főemlőskutató, természetvédő és ENSZ béke nagykövet Dr. Jane Goodall 2010. november 12-13. között ismét Magyarországra látogat.

Dr. Jane Goodall ötven évvel ezelőtt lépett először a Tanganyika-tó partjára, amely ma már a tanzániai Gombe Nemzeti Park területén található. Úttörő kutatása a csimpánzok viselkedése terén számos tudományos felfedezést eredményezett, jövőképe pedig az élővilágért tenni akarók millióinak adott erőt.

"Nehéz elhinni, hogy már ötven év telt el azóta, hogy elkezdtem tanulmányozni a Gombe-i csimpánzokat” - mondja Dr. Goodall. “A fél évszázad alatt felfedezett elképesztő eredmények segítettek újragondolni helyünket a természet világában, és mindezen eredmények közül a legcsodálatosabb, hogy leginkább a csimpánzok tanítottak minket. Várakozással tekintek a következő fél évszázadra is."

2010. november 12-13. között a Pécsi Tudományegyetem meghívására Dr. Jane Goodall Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában ünnepli a fél évszázados évfordulót. A két nap során Dr. Goodall nyilvános előadást tart, és bemutatja legújabb, már magyarul is olvasható  „Nálatok laknak még állatok?” című könyvét, valamint a „Jane’s journey” című filmet, amely évi 300 napos utazásainak történetét örökíti meg Angelina Jolie szereplésével.

Részletek a látogatásról a magyar Jane Goodall Intézet honlapján.

A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

A novemberi meetup programja:

Orgel Csilla: Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.

.