nanoHÍREK

Sportterápiát írtak fel az orvosok Eddie, az oregoni állatkert köszvénnyel küzdő vidrája számára. Eddie igazi őstehetségnek bizonyult, már egy hét után csont nélkül dobálta a labdákat a kosárba.

Dancsó Péter timelapse filmje Budapestről:

Részletek a filmről elérhetők itt.

Sikertelenül próbálták megmenteni a levágott bal hüvelykujját, ezért a nagylábujját varrták a kezére egy bristoli férfinak. A műtétet a mikrosebészetre specializálódott bristoli Frenchay kórház végezte, az esetről a BBC is beszámolt.

Figyelem, az alábbi videóban nyugalmat megzavaró képek láthatók!

szólj hozzá: Lábujj a hüvelykujj helyére

Az egész Kárpát-medencét lefedő, 630 tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózatot hoztak létre az elmúlt két évben a Magyar Géniusz Program keretében. Több mint tizennégyezer pedagógust képeztek ki a tehetségek felismerésére, s az eddig felfedezett fiatalok között zenészek, természettudósok és sportolók is vannak.

szólj hozzá: Tehetségkutató

Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.

Első alkalommal sikerült lencsevégre kapni egy mindössze 1 milliméteres szárnyfesztávolságú parazita fürkészdarázs (Trichogramma sp.) repülését. A holland Wageningen Egyetem kutatói nagysebességű kamerák segítségével 22 000 kép/másodperc frekvenciájú felvételeket készítettek az állatról. (A televíziók képfrekvenciája 25 kép/másodperc.)

A fürkészdarázs másodpercenként 350-szer csap le a szárnyával

Az apró rovar lepkék petéibe rakja le a saját petéit, s ezért előszeretettel használják a biológiai védekezés részeként káros lepkefajok ellen. A kutatók tudták, hogy a fürkészdarázs nagyobb rovarokra kapaszkodva, potyautasként utazik egyik helyről a másikra, de mostanáig még senki nem látta repülni.

A darázs tömege csupán 25 mikrogramm (a gramm negyvenezred része), de nem ez a legkisebb rovar: egy tanzániai fürkészdarázs szárnyának a fesztávolsága mindössze 0,3 milliméter.

Május elsején egy igazán ritka, hófehér kivifióka lepte meg Új-Zéland nemzeti vadvédelmi központjának munkatársait. A szakemberek szerint ez az első fogságban kikelt fehér kivi.

Az állatot Manukurának nevezték el, a helybéli maori közösség idős tagjai egy új kezdet jelének tekintik. A fióka nem albínó, hanem a kivik egy ritka változatának leszármazottja, melyből néhány példány tavaly került át a Little Barrier-szigetről a vadasparkba, hogy javítsák az ott élő kivik genetikai állományát.

A parkban különösen sikeres volt idén a kivik szaporodási időszaka, ugyanis míg 2005 és 2010 között mindössze 10 fióka kelt ki, addig idén 14 fiókával gyarapodott az állomány.

A fiókák várhatóan 4-6 hónapig maradnak a központban, majd amikor már elég nagyok ahhoz, hogy megvédjék magukat, szabadon engedik őket a szomszédos védett erdőben.

Az Új-Zélandon őshonos, röpképtelen kivik öt fajba tartoznak, és mindegyikük veszélyeztetett

A hosszúszárnyú bálna Ausztrália nyugati partjai mellett gabalyodott halászhálóba. Az állatot műholdas nyomkövetővel látták el, hogy ne veszítsék szem elől, és etetik, amíg nem sikerül kiszabadítani. A tervek szerint egy csónakkal közelítik majd meg a bálnát, és úgy oldják le róla a köteleket.

Ajánlat:

• Farka alapján azonosították a rekorder nőstény bálnát
• Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák
• Először fotózták le egy újszülött hosszúszárnyú bálna első levegővételét - kép

Dumbó-polipnak is nevezik a Grimpoteuthis bathynectes mélytengeri puhatestűt, melynek egy példányát 2000 méter mélyen, Oregon partjaitól körülbelül 320 kilométerre filmeztek le a Csendes-óceánon a Washington Egyetem kutatói. A polipnak két szárnya, vagyis valójában két uszonya is van, melyekkel kecsesen navigál úszás közben. A felvétel még 2005 szeptemberében készült a VISIONS ’05 expedíció keretében.

Az óceánok fenekén lévő forróvizes források, úgynevezett hidrotermális kürtők közelében élő mélytengeri polipokról nagyon keveset tudni. A Grimpoteuthis nembe tartozó fajok a legmélyebb helyeken élő polipok, általában 3-4000 méter között fordulnak elő, de egyes fajaik a tenger szintje alatt 7000 méterrel élnek. Közös jellemzőjük a két uszony a testük két oldalán, melyek Walt Disney kiselefántjának, Dumbónak a füleire hasonlítanak - innen kapták hétköznapi nevüket is.

Az alábbi kisfilmben egy olyan biometrikus eszköz látható, amellyel azonosíthatták Oszama bin Laden ujjlenyomatát, retináját és arcát a rajtaütés után:

A biometrikus azonosításról többet megtudhat korábbi cikkünkből.