nanoHÍREK

Elpusztult Nuru, a Szegedi Vadaspark recés zsiráfja (Giraffa camelopardalis reticulata), az állattal egy gyors lefolyású bakteriális fertőzés végzett. A fiatal állatot december 19-én reggel találták holtan gondozói. Az rögtön kiderült, hogy nem baleset vezetett az állat pusztulásához, hanem egy nagyon gyors lefolyású, végzetes fertőzés. Az előző nap semmilyen betegségre utaló tünetet nem észleltek a gondozók, és Nuru a délutáni takarmányadagját is gond nélkül elfogyasztotta.

Az állat hasa feltűnően puffadt volt, aminek alapján először bélelzáródásra gondoltak a szakemberek. Az állatkert állatorvosa azonnal felboncolta az állatot, és a béltraktusban, a vesében és szíven is gyulladásos megbetegedés bizonyítékait találta. Konzultáltak a Fővárosi Állatkert főállatorvosával, majd saját és mások tapasztalatai alapján a legvalószínűbbnek egy Clostridium nemzetségbe tartozó kórokozó okozta fertőzést jelöltek meg az állat pusztulásának okaként.

A Clostridium baktériumok közé rendkívül veszélyes kórokozók is tartoznak, a tetanusz és a botulizmus az emberre is végzetes lehet. Ezek az anaerob baktériumok főleg a talajban élnek, de a szennyezett élelmiszerekben, illetve a bélben is megtalálhatók. Tetanusz ellen a vadaspark állatait is oltják, de ez nem nyújt védelmet több más Clostridium fajok okozta fertőzéssel szemben. Feltételezhető, hogy az immunrendszer egyedi különbségei is szerepet játszanak abban, hogy melyik állat betegszik meg. Bár szerencsére nem túl gyakori, az állatkerti világban nem egy esetben történt már hasonlóan tragikusan végződő, gyors lefolyású, Clostridium okozta pusztulás: a közelmúltban például a Fővárosi Állatkert egy elefántjának halálát okozta hasonló fertőzés.

Nuru elpusztulása után a szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket a két másik zsiráf és a gondozók védelme érdekében. A vadasparknak a zsiráf-fajmegmentési programban való részvételét az eset nem befolyásolja, hiszen nem a tartóhely és a gondozás hiányosságai vezettek az állat pusztulásához. Az, hogy újra háromtagú lesz-e a zsiráfcsapat vagy más megoldás születik, a programmal való egyeztetés után derül ki.

MTI

Egy fiatal mamut állkapcsának egy darabját fogta ki a Tiszából egy horgász, írja a szoljon.hu. A rákóczifalvai férfi a csontban lévő redős fog miatt először cipőtalpnak nézte a leletet, amely a Tisza alacsony vízállása miatt bukkanhatott ki az iszapból.

A Tiszaföldvári Földrajzi Múzeum munkatársainak becslése szerint a csont több mint tízezer éves lehet, és egykor egy fiatal, éppen fogait váltó mamuthoz tartozott. Béres Mária, a múzeum igazgatója a szoljon.hu-nak elmondta, hogy a környék nagyon gazdag mamutleletekben, és a múzeumban már több mint 300 maradványt őriznek, melyek többségét a Tisza mosta ki a partra. A most megtalált csontot várhatóan a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban fogják kiállítani.

John Kubiatowicz, a Berkeley Egyetem professzora kiszámolta, mennyivel lesz nehezebb egy e-könyv-olvasó, ha egy új könyvet töltenek rá. Kubiatowicz abból indult ki, hogy noha a memória elektronjainak száma a tárolt adattól független és állandó, az elektronok energiája nem azonos. Az olvasók flash memóriájában az adatokat tároló elektronok energiája ugyanis magasabb, mint a szabad elektronoké. Kubiatowicz Einstein E=mc² (vagyis az energia egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával) képletét felhasználva kiszámította, hogy minden egyes könyv 0,000000000000000001 grammal növeli az olvasó tömegét.

A Vsauce Youtube-csatorna Kubatowicz számításaiból kiindulva több becslést is összegyűjtött az internet információtartalmának tömegére vonatkozóan. Russel Steitz például az internetet működtető 75-100 millió szerver teljesítményét figyelembe például arra jutott, hogy körülbelül 50 grammnyi elektron működteti a világhálót.

Tizenötödik alkalommal kerül sor szeptember 21-én, szerda este a Budapest Science Meetupra. A helyszín a Szilvuplé, az előadások 7 órakor kezdődnek.

Glatz Gábor
ELTE TTK – Biokémia Tanszék

Jelátviteli fehérjék közötti interakciók vizsgálata - út a szelektív gátlószerek tervezéséhez

A sejten belüli jelátviteli folyamatok egyik legmeghatározóbb enzimei a proteinkinázok. Csekély számuk ellenére számtalan biológiai folyamatban vesznek részt (sejtosztódás, stresszválasz, apoptózis, stb.). Érdekességük, hogy katalitikus doménjeik szerkezete nagyon hasonló, így az eddigi ATP-kötő zsebekbe tervezett gátlószerek nem voltak szelektívek. De a proteinkinázok között létrejövő interakciók specificitását más szerkezeti elemek és régiók nagyban befolyásolják, és ezek tanulmányozásával már képesek lehetünk szelektív gyógyszeranyagok kifejlesztésére.

Molnár László
MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete

Változócsillagok új fényben a Kepler űrtávcsővel

Bár exobolygók százainak felfedezése önmagában is hatalmas teljesítmény, a Kepler képességei nem merülnek ki ennyiben. Magukról a csillagokról is egy sor újdonságot tudtunk meg, még olyanokról is, melyeket már egy évszázada kutatnak a földfelszínről. Ilyenek a pulzáló változók közé tartozó RR Lyrae csillagok, melyek a Kepler folyamatos és nagy pontosságú méréseinek hála, úgy tűnik, új oldalukról mutatkoznak meg nekünk. A félnapos pulzációs periódus és a földi nappal-éjszaka váltakozása eddig nem nagyon tette lehetővé az egymást követő ciklusok közvetlen összehasonlítását. Pedig a jelek szerint az eddig feltételezett, meglehetősen szabályos ismétlődéshez képest komoly változások történnek, amiket sikerült is modellszámításokkal reprodukálnunk. És reméljük, hogy ezek a jelenségek visznek közelebb minket egy száz éve ismert, de még megoldatlan rejtély, az RR Lyrae-k közel felénél jelentkező Blazskó-effektus megoldásához is.

Kitka Tamás
Semmelweis Egyetem – Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet

Alvás és EEG – hullámok a patkány fejéböl

Az alvást mindenki ismeri, legalábbis tapasztalati szinten, de ennél mélyebben kicsit kevesebben. Miért is csináljuk, mikor annyi szórakoztatóbb dolgot is művelhetnénk helyette? Ha sötétben elálmosodunk, világosban nehezen alszunk, akkor miért állítja az egészet a feje tetejére a jetlag? Ráadásul igen sok állat ezt az egészet fordítva csinálja... Az OK, hogy vannak agyhullámok, de mik is azok, és miért lelik egyes alakok kedvüket abban, hogy elektródákat pakolnak más emberek vagy állatok fejére? És ha már megteszik, mit látnak abban a sok összevissza vonalban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem majd választ adni. Az előadás érinteni fogja a releváns biológiai ritmusokat, az alvás feltételezett biológiai jelentőségét, lesz benne egy csipet neurobiológia, és persze az alvás tanulmányozásának legelterjedtebb módszere, az EEG (elektroencefalográfia) is szóba fog kerülni.

Stöckert Gábor
Index

Végső visszaszámlálás

Júliusban Nagy Attila kollégámmal helyszíni riportsorozatban követtük végig az utolsó űrsiklóküldetést. Ott voltunk Floridában az Atlantis utolsó startjánál és landolásánál, a két esemény között pedig Houstonban néztük meg az amerikai űrhajózás több neves létesítményét. Élményeinket, cikkeinket az Index Végső visszaszámlálás nevű blogjában dokumentáltuk. Az előadás utunk fontosabb állomásait és történéseit foglalja össze, de lesznek a blogból kimaradt jelenetek és kulisszatitkok is, és szó esik majd a projekt utóéletéről.

Éjszakai városfények, villámok és napfelkelte is látható az alábbi videón, amely 600 világűrből fotózott kép összefűzéséből készült.

Első alkalommal rendezik meg szeptember 17-én a Tudományok Hídja tudománynépszerűsítő rendezvényt a budapesti Lánchídon. Az esemény célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományok iránt, és hogy magyar találmányokat, valamint hazai vezető kutatóhelyeket mutasson be.

A hídon a különböző tudományterületek különböző szektorokban mutatkoznak majd be. A látogatók saját csillagtérképet készíthetnek, tésztahidat építhetnek, és űrrepülőpilóta-teszteken is részt vehetnek. Lesz vulkánkitörés, rakétakilövés és bemutatkozik az első magyar műhold, a Masat-1 is.

A rendezvény időpontja: szeptember 17. 16 órától 23 óráig

Helyszín: Lánchíd - Széchenyi tér

A mai nappal, az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig.

A filmben az archív felvételek mellett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült képsorok is láthatók, melyeket az ISS két legutolsó (26/27) expedíciójának legénysége rögzített. A készítők ezekkel próbálták visszaadni azt a látványt, ami Gagarin elé tárult, mikor Vosztok-1 űrhajójával Föld köruli pályára állt. A látványos felvételek alatt Gagarin és a földi irányítóközpont közötti párbeszédet hallhatjuk.

Ajánlat:

• A film honlapja
• Ötven éve indultunk a csillagokba
• Hogyan halt meg Gagarin?
• Hol tartunk ötven évvel Gagarin után?

Művégtagjának köszönhetően már szabadon futkoshat a csökevényes lábbal született Midnite. A négyéves törpeló bal hátsó lábáról hiányzott a pata és a patacsont is, ráadásul gazdája sem gondoskodott róla megfelelően, ezért elkobzását követően, a menhelyre bekerülve fennállt annak a veszélye, hogy elaltatják. A texasi menhely munkatársai azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve felvették a kapcsolatot egy humán művégtagokat gyártó céggel, s ők örömmel készítették el a műlábat a lónak.

Eleinte mindössze abban reménykedtek, hogy Midnite így képes lesz rendesen járni, de az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, ugyanis a művégtag felhelyezése után nem sokkal a ló könnyű vágtába kezdett. Az állatvédők remélik, hogy Midnite-ra még sok nyargalászással teli év vár.

Több mint 30 éve, minden évben kora tavasszal egy hét a látogatóké a debreceni Atomkiban. A Fizikusnapok során főleg középiskolások mennek el rendhagyó fizika órákat hallgatni, de az előadásokon, kiállításokon egyetemisták, és az érdeklődő debreceniek is részt vesznek. Alkalom ez arra is, hogy a város fizikatanárai találkozzanak egymással és egyetemi oktatókkal, atomkis kutatókkal. Az általános iskolások pedig vetélkedőn, kísérleti bemutatón ismerkedhetnek meg a fizika érdekességeivel.

Ebben az évben a Fizikusnapokra március 7-12. között kerül sor. Az előadások középpontjában idén az atommag felfedezése áll, ugyanis száz évvel ezelőtt jelent meg Lord Ernest Rutherfordnak, az atommag atyjának korszakalkotó cikke az atom szerkezetéről, melyben bizonyítja az atommag létezését.

Részletes program az Atomki honlapján.

A fogságban tartott társas prérikutyák többször csókolgatják és ölelgetik egymást, ha figyelik őket az állatkerti látogatók, állapították meg amerikai kutatók. A Saint Louis-i Washington Egyetem szakemberei 25 feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) viselkedését tanulmányozták a helyi állatkertben.

Adam Eltorai munkatársaival egy nyári szezonon át követte nyomon a társas prérikutyák viselkedését, közben pedig az érdeklődő látogatók számát is feljegyezték. A kutatók szerint az állatok élvezték a figyelmet: a felnőttek többet pihentek, és kevesebb időt töltöttek a lehetséges fenyegetések keresésével. "Ha több ember figyelte őket, a felnőtt prérikutyák jóval gyengédebbek lettek, többet csókolgatták és érintették egymást, és kevesebbet harcoltak" - mondta Eltorai.

A fiatal állatok azonban ezzel éppen ellentétesen viselkedtek: nagyobb közönség előtt többet küzdöttek egymással, és kevesebbet csókolgatták társaikat. A kutatók úgy vélik, hogy náluk a látogatók nagyobb száma inkább növelte a stresszhatást.

A feketefarkú prérikutya társaságkedvelő állat. Bonyolult, állandóan bővített föld alatti járatokban, igen nagy kolóniákban él. A járatrendszerből kürtők nyílnak a szabadba, melyek kijáratként, menekülő útvonalként és szellőzőnyílásként funkcionálnak. A prérikutyák őrszemeket állítanak, amelyek figyelmeztetik a többieket, ha ragadozó tűnik fel. Nyelvük meglepően összetett, vinnyogó ugatásukkal informálni tudják a többieket a közelgő ragadozó színéről, méretéről, mozgási irányáról, sebességéről és fajáról is.

MTI