nanoHÍREK

Még az ormánya is tisztán kivehető a mindössze három hónapos elefántmagzatnak az alábbi ultrahangos felvételen. A kiselefánt 19 hónappal később, 22 havi vemhesség után született meg a Londonhoz közeli Whipsnade Állatkertben (ahol egykor Gerald Durrell fiatalon állatgondozóként dolgozott). A George névre keresztelt indiai elefánt ma már 6 hónapos, és közel 400 kilogrammot nyom.

A természetfilmek legjobb részei közé tartoznak azok a jelenetek, amelyek egy élőhely növényvilágának hosszabb időtartamú, például évszakos változásait mutatják be néhány másodpercben. Az alábbi kisfilmben megismerhetjük az ilyen jelenetek készítésének trükkjeit, például hogy miként másolják le a helyszínt, és építik újjá a stúdióban, vagy hogyan teszik egymás mellé az utómunkálatok során azokat a növényeket, amelyeket valójában egymástól függetlenül, a homogén kék háttér előtt vettek fel.

A hagyományos állattartás, legeltetés és gyepgazdálkodás visszaszorulásával egyre több ma már védett és fokozottan védett állatfaj élőhelye csökken, illetve szűnik meg. Egyik ilyen védett rágcsálónk az ürge (Spermophilus citellus), amely évtizedekkel ezelőtt általánosan elterjedt faj volt, ám természetes élőhelyük átalakítása miatt állományuk jelentősen lecsökkent. (Előszeretettel telepednek meg azonban reptéri kifutópályákon, ahol sok gondot okoznak, ezért rendszeresen telepítik át az ürgéket a repülőterekről a nemzeti parkokba.)

Az ürge fontos táplálékállata a Sajó-völgyében élő fokozottan védett ragadozómadár fajoknak, ezért a Bükki Nemzeti Parkban egy jelentősen becserjésedett, de az ürgék által még lakott legelőn cserjeirtást végeztek. A munkák során körülbelül 1 hektáros területen történt meg a cserjék kivágása és lehordása, elsősorban azokon a részeken ahol az ürgepopuláció még fennmaradt. E területen a mai napig legeltetés folyik, ezzel biztosítva az élőhely "ürgebarát" kezelését.

Képgaléria a Bükki Nemzeti Park honlapján tekinthető meg.

Forrás: greenfo.hu

A világon majdnem 2 milliárd embert veszélyeztet a malária. A Wellcome Trust oldalán részletesen megismerhetjük a betegség egysejtű kórokozóját és a malária terjedéséért felelős szúnyogok életmódját is. Részletes térképek mutatják be a veszélyeztetett területeket, és azt is megtudhatjuk, miért nincs egyelőre védőoltás a malária ellen.

Ajánlat a rovatból: Térképek is megerősítik a sarlósejtes vérszegénység és a malária elterjedésének kapcsolatát

Fantasztikus képsorozatot készített az a hobbifotós, aki lencsevégre kapott egy bölényt kergető grizzlyt a Yellowstone Nemzeti Park egyik országútján. Alex Wypyszinski azért állt meg az út közepén, hogy a közelben lévő gejzíreket lefényképezze, amikor egyszer csak felbukkant a bölény, mögötte a grizzlyvel. Az állatok rá se hederítettek Wypyszinskire, amikor elrohantak az autó mellett.

A bölény lábain súlyos égési sérülések láthatók, valószínűleg az egyik gejzírnél éghetett meg. A medve végül nem járt sikerrel, és a bölényt pár nappal később a vadőrök szabadították meg a szenvedéstől.

A képek a Field&Stream oldalán érhetők el.

A világszerte ismert főemlőskutató, természetvédő és ENSZ béke nagykövet Dr. Jane Goodall 2010. november 12-13. között ismét Magyarországra látogat.

Dr. Jane Goodall ötven évvel ezelőtt lépett először a Tanganyika-tó partjára, amely ma már a tanzániai Gombe Nemzeti Park területén található. Úttörő kutatása a csimpánzok viselkedése terén számos tudományos felfedezést eredményezett, jövőképe pedig az élővilágért tenni akarók millióinak adott erőt.

"Nehéz elhinni, hogy már ötven év telt el azóta, hogy elkezdtem tanulmányozni a Gombe-i csimpánzokat” - mondja Dr. Goodall. “A fél évszázad alatt felfedezett elképesztő eredmények segítettek újragondolni helyünket a természet világában, és mindezen eredmények közül a legcsodálatosabb, hogy leginkább a csimpánzok tanítottak minket. Várakozással tekintek a következő fél évszázadra is."

2010. november 12-13. között a Pécsi Tudományegyetem meghívására Dr. Jane Goodall Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában ünnepli a fél évszázados évfordulót. A két nap során Dr. Goodall nyilvános előadást tart, és bemutatja legújabb, már magyarul is olvasható  „Nálatok laknak még állatok?” című könyvét, valamint a „Jane’s journey” című filmet, amely évi 300 napos utazásainak történetét örökíti meg Angelina Jolie szereplésével.

Részletek a látogatásról a magyar Jane Goodall Intézet honlapján.

Nemrég vita indult a Gliese 581g jelű planétáról, amelynek felszínén elvileg stabilan létezhet folyékony víz. Bár még nem egyértelmű a bolygó léte vagy hiánya, meteorológiai modelleket futtatak rá, miként festhet légköre - hiszen egyik oldalát állandó fény, másikat állandó sötétség borítja. Az eredmények alapján az "alkony zónában" lehet lakható az égitest, ott is két hatalmas, stabil légörvény térsége biztosítana ideális feltételeket.

Forrás: Wired

A Budapest Science Meetup azért jött létre, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetupon a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.

A novemberi meetup programja:

Orgel Csilla: Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó: Szex, házaság, párkapocslatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

Vashegyi Ildikó: Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

Dóczi Róbert: Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

A Budapest Science Meetup blogjában elérhetőek a korábbi előadásokról készült videók és diák is.

Egy angol nyelvű honlapon számos adat kitöltésével meglehetősen jó statisztikai becslést lehet kapni várható élettartamunkról. A teszt többek közt rákérdez az aktuális életkorra, a rokonok élettartamára, a különböző rizikófaktorokra (szívbetegségben, rákban elhunyt rokonok, dohányzás, alkoholfogyasztás, munkahelyi és egyéb stresszhatások), az aktuális betegségekre (például cukorbaj, magas vérnyomás) és még sok élettartamot befolyásoló tényezőre. A teszt az egyes országok jellemzőit is figyelembe veszi.

.