nanoHÍREK

A halak fel tudják mérni riválisaik másik nemre gyakorolt vonzerejét, és párzási viselkedésüket annak megfelelően alakítják, állítják német biológusok.  A kutatók megállapították, hogy ha a Poecilia mexicana nevű fogasponty hímje konkurensét vonzónak és szexuálisan aktívnak ítéli meg, látványosan elfordul attól a nősténytől, amelyre eredetileg szemet vetett, és egy másikhoz úszik, amelyik valójában egyáltalán nem érdekli. David Bierbach, a frankfurti Goethe Egyetem biológusa szerint ugyanis a hím attól tart, hogy kiszemeltjét elragadják tőle, ezért igyekszik megtéveszteni riválisát. Hasonló viselkedést eddig leginkább főemlősök és magasabb rendű állatok esetében feltételeztek.

Egy Poecilia mexicana

A kísérletek során a kutatók egy hetet hagytak a fogaspontyoknak, hogy megismerjék egymást az akváriumban. Egyes hímeket mindig leválasztottak, hogy egyedülállónak tűnjenek fel, másokat pedig nőstények közelében tartottak, hogy konkurenseik szexuálisan aktívként sorolják be őket.

A természetben is vannak szexuálisan inaktív egyedek, például a betegek, sérültek vagy alultápláltak - ilyen riválisokra vétek lenne energiát pazarolni. Vonzónak elsősorban a nagytestű hímek számítanak, amelyek általában színesebbek is. Ha nagyobb testű, aktív hímek bukkantak fel a közelben, a halak azonnal abbahagyták a kiszemelt nőstény párzóképességének firtatását.

A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen halfajokra - egyáltalán állatokra - érvényes az új felfedezés.

Forrás: MTI

Miniatűr vízálló kamerák segítségével figyelték meg a kanadai hódok (Castor canadensis) rejtett, hódváron belüli életét a Dél-Illinois-i Egyetem kutatói. A biológusok mostanáig gyakorlatilag csak akkor tudták tanulmányozni a hódokat, amikor a szabadban tartózkodtak, a magánéletükről pedig csak annyit tudtak, hogy mikor mennek be a hódvárba, és mikor hagyják el azt.

Kiderült, hogy a rejtekhelyen töltött idő nagy részét az állatok táplálkozással, alvással és tisztálkodással töltik, valamint hogy az utódnevelésből mindkét szülő egyenlő mértékben kiveszi a részét. A kölykök alvás-ébrenlét ciklusa az emberi csecsemőkéhez hasonlóan alakul, ugyanis egyszerre csak néhány órát alszanak, majd felébrednek. A kifejlett állatok napi ritmusa ezzel szemben a felnőtt emberekéhez hasonló. A szűk tér, a bezártság miatt a kutatók arra számítottak, hogy az állatok között biztos megfigyelnek majd agresszív viselkedést is, ám meglepetésükre erre egyszer sem került sor.

Nézze meg a kicsinyeit szoptató hódot a BBC honlapján!

Korábban mindössze két vizsgálat irányult arra, hogy rájöjjenek, vajon mi történik a hódvár belsejében. Az egyik esetben kibontották a vár falát, majd egy üveglapot illesztettek oda, hogy azon keresztül figyeljék az állatokat, ám ez valószínűleg befolyásolhatta a hódok természetes viselkedését. A másik kutatás során hallgatózással próbálták eldönteni, mi zajlik odabent.

A Fővárosi Állat- és Növénykert illetékes munkatársai Vilmosnak nevezték el a december 9-én, csütörtökön, 15 óra 45 perckor született orangután kölyköt. Bár a név első hallásra talán furcsán csenghet egy Szumátrán őshonos főemlős esetében, a névválasztásnak történelmi okai vannak.

A név természetesen nem a Hohenzollern-ház valamelyik császári tagjára, hanem az Állatkert egyik korábbi orangutánjára utal. Willem – a mostani kicsi nagyapja – 1978-ban született Dortmundban, ám ennek ellenére holland nevet kapott. 1983-tól 2001-ig élt Budapesten, ahol több orangután kölyöknek is nemzőapja volt, és a maga korában a kert egyik legendás lakójának számított. Rá emlékezve választották tehát az állatkerti munkatársak a Vilmos nevet, amely a holland Willem (valamint az angol William és a német Wilhelm) magyar megfelelője. A név előnye, hogy ugyanúgy Vilinek lehet becézni, mint ahogyan annak idején Willemet is hívták a gondozók.

Szerző: Bagosi Zoltán/zoobudapest.com

A most három és fél hetes orangután kölyök szépen cseperedik, anyja – tisztes nevén Mengi – példásan gondoskodik róla, pedig a 14 éves nősténynek Vilmos az első kölyke, így saját tapasztalata nem sok van. Ezt-azt azonban elleshetett a másik budapesti orangután nősténytől, hiszen a Jambi nevű állat már április óra gyereket nevel.

A 2010-es esztendőben három emberszabású majom is született a Fővárosi Állat- és Növénykertben: Moira és Vilmos, a két orangután kölyök, valamint Bongo, a januári születésű gorillabébi. Ez igen komoly szaporítási eredménynek számít, hiszen magyarországi állatkertben még sosem volt példa arra, hogy egyetlen évben három emberszabású majom is szülessen.

Újabb orangután kölyök született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézményben látható szumátrai orangutánoknál – tízesztendős szünet után – tavasszal már napvilágot látott egy utód. Az április 4-én világra jött Moira nevű apróságnak most féltestvére született, azonos apától, de természetesen egy másik anyaállattól, hiszen egy nőstény orangutánnál általában hét-nyolc év is eltelik két ellés között.

A most született kölyök világra jövetelére december 9-én csütörtökön, 15 óra 45 perckor került sor. Menginek, a 14 esztendős, budapesti születésű anyaállatnak ez az első kölyke, de szemmel láthatóan nem okoz neki gondot az utód gondozása, felnevelése. Mi több, annyira ölelgeti és védelmezi, hogy jelenleg nemcsak a látogatók, hanem az állatkerti szakemberek is alig-alig láthatnak valamit a rendszerint „anyai takarásban” lévő apróságból. Az állatgondozóknak azért sikerült alaposabban is megfigyelni az állatot, és ennek alapján úgy tűnik, hogy hím ivarú kölyökről van szó. Nevet azonban eddig még nem kapott. Ahogyan az Állatkert más állatait, természetesen az újszülött orangutánt is örökbe lehet fogadni jelképesen.

A kölyök apja, Chuij egyébként eredetileg Hamburgban látta meg a napvilágot 1996-ban, és 2004 óta tagja a budapesti csapatnak.

A kicsi napjait egyelőre az evés és az alvás tölti ki, s ezt a tevékenységet folyamatosan anyja vörösesbarna szőrzetébe csimpaszkodva végzi. Az első napokban lényegében semmit sem lehetett látni belőle, főleg, mivel Mengi nagyon fáradt volt, és ezért inkább a közönség szemei elől elrejtett elkülönítőben tartózkodott. Némi szerencsével azonban most már meg lehet pillantani az újszülöttet. Idősebb féltestvérétől nemcsak sokkal kisebb méretei különböztetik meg, hanem az is, hogy szünet nélkül az anyján csimpaszkodik.

Képek a kölyökről az állatkert honlapján láthatók.

Az Európai Űrügynökség (ESA) olyan szoftvert publikált, amelynek segítségével az érdeklődők megnézhetik, hogyan festett csillagunk a múltban, és milyen jelenségek zajlottak felszínén, légkörében. A JHelioviewer nevű programban több mint egymillió, az elmúlt 15 évben készült kép közül válogathatunk, amelyeket a SOHO és az SDO jelű űrszonda készített csillagunkról.

További informácók a http://www.helioviewer.org/ oldalon találhatók, ahol online felületen is böngészhetünk a fotók között.

Az időjárás miatt a Geminidákból sem láttunk szinte semmit, nem úgy, mint például az Abisko Nemzeti Parkban Svédországban, ahol óránként 20-40 meteorról számoltak be, ráadásul pazar sarkifény-függönyök adták hozzájuk a díszletet. Irigykedve csorog a nyálunk, miközben az itt készült fotókat nézegetjük, eggyszerre két csodás természeti jelenségről.

További képek szerte a világból, egy folyamatosan bővülő oldalon itt láthatók.

szólj hozzá: Lovász László ünneplése

Tudományos flash mobbal (villámcsődület) köszöntötték ma az ELTE TTK-n Lovász Lászlót, a kar Kiotó-díjjal kitüntetett professzorát.

Lovász kollégái körében tekintette meg a diákok produkcióját

A Magyar Madártani Egyesület Gömör-tornai helyi csoportja az évet egy vidám kirándulással zárja december 18-án, amelynek során Aggtelek és Jósvafő között a sárga turistajelzésen haladva „karácsonyi ajándékként” téli madáreleséget helyeznek ki a madarak számára. Útközben távcsöves madármegfigyelés keretében lesik meg a felbukkanó madárvendégeket és az áttelelő madarakat. Jósvafőre érkezve egy forró tea vagy forralt bor mellett melegednek fel a Kúria Oktatóközpontban.

Találkozó 10 órakor az aggteleki templomtorony előtt.

További információk a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

A kínai kutatóknak néhány hete a Kínai Nagy Tűzfallal kell megküzdeniük, ha el szeretnék érni a Nobel-díj hivatalos honlapját. Az oldalt nem sokkal azután tiltották le, hogy 2010-ben a Nobel-békedíjat a börtönben ülő Liu Hsziao-po kínai ellenzéki és emberi jogi aktivistának ítélték.

A díjátadó ceremóniát a napokban tartották, de a kínai kormány se Liunak, se a családtagjainak nem engedélyezte a részvételt.

Mint arról új összeállításunkban részletesen olvashatnak, egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a Science-cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak.

Az eset tudománykommunikációs szempontból is érdekes. A bejelentéssel kapcsolatban nagy volt a várakozás, majd a zavar a média és a nagyközönség körében is. Nyilvánvaló, hogy a tudományos újságírók a Science magazint hiteles forrásnak tekintik, és az is, hogy közülük kevesen rendelkeznek mikrobiológus diplomával. Én tanultam biológiát az ELTE-n, de bevallom, nem elemeztem a Science jobbára adatok halmazából álló cikkét, ehelyett annak következtetéseire koncentráltam. Ezek alapján pedig jogosan éreztem úgy, hogy ez az év tudományos felfedezése, hiszen alapvető építőelem cseréjére még nem volt példa DNS-ben.

A nagyközönség egy része így is csalódott volt, mert legalábbis az első Földön kívüli élőlény felfedezésének bejelentését várta. Néhány óra alatt azonban megbarátkoztak a baktériummal, amelyre aztán sok helyen csak „arzénlényként” hivatkoztak a közösségi médiában.

Ismét bebizonyosodott az is, hogy az embargót ilyen fontosságú tudományterületen nem lehet megtartani. Bár a NASA csak december 2-án este akarta bejelenteni a felfedezést, a Science-cikk embargójának feloldásával egyszerre, több internetes oldalon kiszivárgott a hír vagy annak egy-egy eleme. Végül is a Gizmodo.com cikke indította el azt a lavinát, amelynek következtében az információ rohamosan terjedni kezdett december 2-án délután, így magyar idő szerint 18 óra 18 perckor a Science feloldotta a cikk embargóját (ha egyszer valaki már megtöri az embargót, akkor szabad az információ).

A tudomány népszerűsítése miatt is csak remélni lehet, hogy a kutatócsoport helyrerakja a dolgokat, és rövidesen előáll az állításokat valóban meggyőzően bizonyító adatokkal.

Simon Tamás