nanoHÍREK

Több száz szarvasra adnak Norvégiában láthatósági mellényt, hogy ezzel védjék az állatokat a gázolásoktól az ország sarkvidéki, teljes téli sötétségbe burkolózó vidékén. A különleges állatvédelmi akciótól azt remélik, hogy sikerül jelentősen csökkenteni a gázolások számát.

Az ottani útfelügyelet által kezdeményezett ötlet révén talán csökken a járművek és a szarvasfélék közötti találkozások száma azáltal, hogy az utóbbiak jobban láthatók lesznek az autósok számára. Ezek az ütközések igen gyakoriak Norvégiában, az útfelügyelet szerint évente mintegy ötszáz szarvas pusztul el "autóbalesetben" - csakúgy, mint Finnország északi vidékén.

Az egyelőre még csak kísérleti norvég program keretében kétezer szarvast bújtatnak láthatósági mellénybe.

Forrás: MTI

Látványos statisztika: 200 ország, 200 év, 4 perc

A Michigan Állami Egyetem Madárhang Központja (Avian Vocalization Center - AVoCet) lehetővé tette, hogy az érdeklődők ingyen letölthessék az adatbázisukból a világ minden tájáról összegyűjtött madárhangokat. A gyűjtemény jelenleg több mint 10 200 felvételt tartalmaz, 45 országban élő közel 3200 fajtól. Sok madárnak, például a kardinálispintyeknek több helyi „dialektusát” is meg lehet hallgatni. A hangfelvételek mellett a szonogramok (a hangok látható ábrázolása) és a madarak fotói is elérhetők az oldalon.

http://avocet.zoology.msu.edu

A Miskolci Állatkert Trópusi-házában két állatfaj utódait is láthatják az állatkert látogatói, amelyek pontosan egy hónap eltéréssel jöttek a világra. Október másodikán a szurikáták gyarapodtak, míg november másodikán az arany aguti csapatban született három kölyök.

A szurikáták (Suricata suricatta) Dél-Afrika száraz, félsivatagos területin honos kisragadozók. Az állatrendszertanban elfoglalt helyük ellenére jelentős mennyiségű növényi táplálékot is fogyasztanak. A szurikáták csapatában érdekes, és az állatvilágban igen ritka tanulási, illetve oktatási folyamatot is megfigyeltek már. Míg a legtöbb állat utóda a felnőtt egyedeket figyelve, passzív módon sajátítja el a túléléshez szükséges fortélyokat, addig a szurikáták esetében a felnőtt állatok aktívan tanítják a kölyköket arra, hogy hogyan bánjanak el egy mérges pókkal vagy skorpióval.

A Miskolci Állatkertben természetesen nem kell nekik ilyen veszélyes prédát zsákmányolniuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy a jövőben megfelelően be tudjanak illeszkedni egy szurikátacsapatba, az állatkerti szurikátakölyköknek is sokat kell tanulniuk a társas életről. Így már most megfigyelhető, amint a kölyök az őrszemekhez hasonlóan két hátsó lábára egyenesedik, és így próbálja meg kémlelni környezetét. A kölyök nyugalma érdekében az első hetekben nem lehetett őket látni, most azonban már az állatkert látogatói is megtekinthetik az egyre játékosabbá váló apróságot anyja társaságában a Trópusi-házban.

Az arany agutik (Dasyprocta leporina) idén már két kölyköt is felneveltek Miskolcon. Most azonban egyszerre három újszülöttel gyarapodott az egyre népesebbé váló család.

Az agutik Dél-Amerika északkeleti esőerdeiben gyakran követik a fákon vándorló majomcsapatokat, és az általuk lehullajtott gyümölcsöket fogyasztják. Éppen ezért a Miskolci Állatkertben is egy hasonló életközösségben lehet megfigyelni ezt a viszonylag nagytestű rágcsálófajt, férőhelyüket ugyanis mókusmajmokkal osztják meg. A három kölyök életük első heteiben többnyire a biztonságot jelentő odúban töltötték idejük nagy részét, ám most már egyre gyakrabban lehet ezen kívül is megfigyelni őket, amint felfedezik a Trópusi-házban lévő helyüket.

Képek: Veress Tamás

Barlangi mentést bemutató kiállítást rendeznek a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program által finanszírozott program keretében megújul a barlang parkja és fogadóépülete, ahol mesebarlangon kívül interaktív kiállítás, valamint egy 40 férőhelyes vetítőterem is várja a látogatókat 2011 februárjától.

Heten a biológiához kapcsolódó tudományágak területéről, továbbá egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus részesült magyar tudomány kategóriában az idén negyedik alkalommal kiosztott Junior Prima Díjban.

A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.

A Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították meg a Junior Prima Díjat, melyet hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatal kap meg minden évben. A kategóriák a magyar tudomány, a magyar sport, a magyar oktatás és köznevelés, a magyar építészet és építőművészet, a magyar zeneművészet és a magyar sajtó.

A magyar tudomány kategóriában a nyerteseket az MFB e célra fölkért bizottsága választotta ki, elismert tudósoktól és kutatási intézményvezetőktől kapott ajánlások alapján.

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel.

1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatózott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet fognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI – a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képzett betűszó- a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatózással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan?

A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben. Paul Davies világszerte elismert fizikus, kozmológus és asztrobiológus az Arizona Állami Egyetemen. A SETI Felfedezés Utáni Teendők Munkacsoportjának elnöke, ha tehát a tudósoknak egyszer majd sikerül rábukkanni a Földön kívüli intelligens életre, akkor Davies elsőként fog értesülni az eseményről. Számos tudományos elismerése és kitüntetése mellett 1995-ben neki ígérték oda a Templeton-díjat, az intellektuális fejlődés előmozdítása elismerésére évente odaítélt legjelentősebb díjat. Több mint húsz könyv szerzője. Az 1992 OG jelű kisbolygó a tiszteletére hivatalosan is a Pauldavies nevet kapta. A kötet a Talentum tudományos könyvtár része.

Forrás: book.hu

November 20-án tartják az 2010-es RobotNapot az ELTE Lágymányosi Campusán. Délelőtt előadások, délután pedig robotbemutatók várják az érdeklődőket. Lesz robot léghajó, robotkéz, menekítő robot és focizó robot is!

A részletes program a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika Szakosztályának honlapján található.

Az előadások a Galileo Webcast honlapján élőben követhetők!

Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Madártani Egyesület a Tatai Vadlúd Sokadalmat november 27-én az Öreg-tó partján. A tavon minden évben többezer telelő madár gyűlik össze, többségében vadludak, melyek Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek hazánkba. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

Az érdeklődőket szombat hajnaltól késő estig madarászok várják a tó partján, akik távcsövek és teleszkópok segítségével hozzák közelebb a madarakat. Különböző bemutatók és ismeretterjesztő előadások is lesznek, a legkisebbeket pedig játszóházzal várják. A programokat rossz idő esetén is megtartják a központi rendezvénysátorban!

Részletes program az MME honlapján.

Az internet segítségével úgy is szupernóva felfedezőkké válhatunk, hogy csak a képernyőn vizsgáljuk a távoli galaxisokat. A Galaxy Zoo Supernovae nevű program keretében olyan felvételpárokat hasonlíthatunk össze a monitoron, amelyek ugyanazt a távoli galaxist két eltérő időpontban mutatják. A programban eddig résztvevő 2500 önkéntes 2010 áprilisa és júliusa között 14 ezer szupernóva-jelöltet vizsgált át, és ezek között 93 igazi szupernóvát talált.