nanoHÍREK

Műalkotásokat idéznek azok az agyi szöveteket, sejteket ábrázoló képek, melyeket Carl E. Schoonover gyűjtött össze Portraits of the Mind című könyvében. Az albumban 70 kép látható, Camillo Golgi 1875-ben készült rajzaitól kezdve az immunhisztokémiai eljárásokkal megfestett fényképeken át a pásztázó elektronmikroszkóppal készült részletes, sejtszintű felvételekig.

A New Scientist galériáját a könyvről ide kattintva nézheti meg.

Trópusi gyümölcsök és zöldségek piactere is várja az érdeklődőket november 12. és 14. között az ELTE Füvészkertben Budapesten. A trópusi piactéren a látogatók megkóstolhatják, majd megvásárolhatják a legízletesebb, legkülönlegesebb trópusi gyümölcsöket és zöldségeket, valamint szakvezetővel járhatják be a Pálmaházat és a Füvészkertet. A gyerekek kókuszdióért mászhatnak, növény- és gyümölcsfelismerő versenyen mérhetik össze tudásukat, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.

A belépőjegy a felnőtteknek 800 forint, a kedvezményes belépő (diák, nyugdíjas) 400 forint. További információkat a Füvészkert és a Kertészeti Technológiai Intézet oldalain olvashatnak.

A lábasfejűek (polipok, tintahalak, kalmárok) az álcázás nagymesterei az állatok között. A környezethez való alkalmazkodást a bőrükben lévő, pigmenttartalmú színsejtek (kromatofórák) segítik. Az állatok idegi vezérléssel képesek összehúzni és kitágítani a színsejtjeiket, és ily módon megváltoztatni a bőrük színét. A kromatofórák még az elpusztult állatban is működőképesek egy ideig. A videón egy felboncolt kalmár (Loligo pealeii) kültakarójának részlete látható mikroszkóp alatt a még működő, összehúzódó és kitáguló színsejtekkel.

.

A Világegyetemet felépítő anyag nagyobb részét közvetlenül nem lehet megfigyelni. Sok közvetett megfigyelés és elméleti okfejtés utal azonban a feltehetőleg gyengén kölcsönható, egzotikus részecskék létezésére. A láthatatlan tömeget nem pillanthatjuk meg, azonban nyoma sokfelé felfedezhető, és alapvető szerepet játszik az Univerzum nagyléptékű szerkezetének kialakulásában. Egy friss képsorozat látványosan mutatja be ezt az egyébként láthatatlan világot, hogy hol és milyen formában akadhatunk a nyomára.

Számtalan vizsgálatban elemezték már, hogyan vadásznak a denevérek echolokációval (visszavert hang segítségével), ám azt még sosem tanulmányozták, hogyan ismerik fel a teljesen lapos felületeket, például a vízfelszínt. A német Max Planck Intézet két kutatója, Stefan Greif és Björn Siemers vad denevéreket fogott be Bulgáriában, melyeket egy tágas és sötét vizsgálati szobába helyeztek el. A szoba homokos padlójára egy teljesen sima és egy mintás fémlapot tettek, és megállapították, hogy a denevérek a sima fémlapot víznek érzékelik, ugyanis megpróbáltak inni belőle.

A Nature videója a fémlapot nyalogató denevérekről

A denevér által kibocsátott hangok nagyobb része a vízfelszínről nem jut vissza az állathoz, ugyanakkor egy kis része merőlegesen eléri a vizet, és rögtön vissza is verődik. Ugyanez figyelhető meg a tükröződő fémlapok esetében is, ezért keverhetik azt össze a denevérek a vízzel.

A kutatók a vizsgálatokat olyan fiatal denevéreken is elvégezték, amelyek még sosem találkoztak tavakkal. Ezek az állatok is ugyanúgy megnyalták a fémlapot, így a szakemberek arra következtetnek, hogy a vízfelszín felismerése nem tanult, hanem genetikailag kódolt a denevérekben.

Forrás: Nature Communication

A fiatal magyar természetfotós a Veiola Environnement Wildlife Photographer of the Year fődíja után a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségének első díját is elnyerte Árnyjáték című felvételével, és őt választották az év természetfotósává is.

A versenyre idén 227 pályázó összesen 3996 felvétellel nevezett. Az Eifert János fotóművész vezette zsűri ezek közül választotta ki azt a 112-t, amelyek már láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban. A pályázaton 12 kategóriában osztottak ki díjakat.

Az összes nevezett kép megtekinthető a Fotoklikk oldalán, beszámoló a díjátadóról pedig a Greenfon olvasható.

Összeengedték a Fővárosi Állat- és Növénykert két új elefántját. A tízéves Assam tavaly, a kilencéves Angele pedig néhány hete érkezett Budapestre. A két állatot azzal a céllal szerezte be az Állatkert, hogy később közös utódjuk szülessen. A gondozók az elmúlt hetekben fokozatosan ismertették össze őket, és mostanra a nappalokat már együtt töltik a kifutóban. Láthatóan mindkét állat jól érzi magát jövendőbelije társaságában, így várhatóan nem lesz akadálya a párzásnak sem.

Korábbi képek a kifutóval ismerkedő Angeléről az Állatkert honlapján.

Számíthatunk néhány érdekes eseményre novemberben is.

Tegnap írtunk a homorú maszk illúziójáról, és azóta előkerült még két jó videó, ahol hasonló elven alapuló lebegő kockák láthatók: