A Világegyetem kezdeti eseménye, a Nagy Bumm (Big Bang) utáni milliomod másodpercekben történteket rekonstruálják a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. Az ALICE detektorkomplexum feladata az Univerzum ősanyagának, az úgynevezett kvark-gluon-plazmának a tanulmányozása. Ezt az anyagot nagyenergiájú ólomatommagok ütközetésével állítják elő a detektor középpontjában. Magát a kvark-gluon-plazmát rövid életideje miatt nem lehet megfigyelni, de a belőle származó részecskék záporát igen. A CERN által közölt felvételen egy ilyen részecskezápor látható. Az kép elkészítéséhez az ALICE két aldetektorának (ITS, TPC) adatait is felhasználták.
A sok színes vonal a detektorok által érzékelt töltött részecskék pályáit mutatja, egyben érzékelteti a keletkezett részecskék nagy számát. A színkód jelzi a különböző fajtájú, újonnan keletkezett hadronok energiájának nagyságát: az alacsonyabb energiájú, sárgával jelzett részecskék jobban eltérülnek a mágneses térben, jobban görbül a pályájuk. Ezzel szemben a nagyobb energiájú kék részecskék egyenesebben haladnak a jelenlevő óriási mágneses térben.
Részletes írásunk az ALICE-kísérletekről itt olvasható.
Pillanatkép az Ősrobbanásról
Így sugároznak a körülöttünk lévő elektromos tárgyak
Környezetünkben számos tárgy bocsát ki elektromágneses sugárzást, és intenzíven kutatják, hogy vajon milyen káros hatással vannak ezek az emberi szervezetre. Jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb veszélyt az ionizáló sugárzások jelentik (például a röntgen- és gammasugarak), melyek képesek elektront lehasítani egy atomból vagy molekulából, és károsíthatják a DNS-t.
A Scientific American egy látványos ábrán foglalta össze, hogy a leggyakoribb eszközök milyen tartományban sugároznak, nézze meg a teljes méretű képet a magazin oldalán!
Még idén átlépi a 7 milliárdot a Föld népessége
Bolygónk 1999-ben lépte át a hatmilliárdos népességet, és mindössze tizenkét év kellett ahhoz, hogy újabb egymilliárddal többen legyünk a Földön. A hétmilliárdodik lakos várhatóan 2011 októberében fog megszületni.
2050-re várhatóan újabb 2,3 milliárddal gyarapodik a Föld népessége - közel annyival, amennyien összesen éltek a bolygón 1950-ben. Ezeknek az embereknek a 97%-a kevésbé fejlett régiókban fog születni, közel a felük (49%) Afrikában. Ezzel szemben a fejlettebb országok populációja nagyjából változatlan marad, de elöregszik, és kevesebb lesz a munkaképes felnőtt.
Az emberiség története során a Föld népessége eleinte nagyon lassan növekedett, csak 1800 körül lépte át az egymilliárdot. Ezzel szemben az elmúlt 50 évben hárommilliárdról hétmilliárdra nőtt. 2011-ben várhatóan 135 millió ember fog megszületni és 57 millió meghalni, így körülbelül 78 millióval nő a bolygó népessége.
Az ENSZ becslése szerint 2100-ra 10,1 milliárdan lesznek majd a Földön.
Ajánlat:
Kövesse élőben az Atlantis startját!
Várhatóan péntek délután, magyar idő szerint 17.26-kor kerül sor az Atlantis űrrepülőgép startjára, melyet több csatornán is követhetünk az interneten. Az előkészületekkel együtt élőben közvetíti a NASA TV az eseményt. Ha a képi látvány mellett aktuális szöveges háttérinformációkat is szeretnénk, a Spaceflight Now közvetítését érdemes figyelni:
Az eseményeket magyar nyelvű szakkommentárral a Galileo Webcaston lehet figyelemmel kísérni.
Az Atlantis startját és emelkedését a Google Earth segítségével is követni lehet. Ehhez gépünkre telepített Google Earth szükséges, és a NASA honlapján található 'LiveSpaceShuttle.kmz' fájlt kell letölteni. A fájlt nyissuk meg, ami automatikusan elindítja a gépünkön lévő Googe Earth alkalmazást. A program az űrrepülőgépet a megfelelő térbeli helyzetben mutatja, és így könnyen követhető mozgása.
Cikkünk az Atlantis utolsó útjáról: Félmillió embert vár a NASA az Atlantis utolsó startjára
„A jó gazda iránymutató a kutyája számára” – interjú a Tükör módszer alapítójával
.
Elkeltek a küzdő őshüllők a dallasi dinoszauruszárverésen
Egy küzdő dínópáros bizonyult a dallasi természettudományos árverés sztárjának: a két csontvázért 2,75 millió dollárt (503 millió forintot) fizetett egy múzeum.
A Heritage Auctions árverése érdeklődők százait vonzotta, akik legalább egy pillantást akartak vetni a ritkaságokra, ugyanis kétszáznál több természettudományi vonatkozású lelet került kalapács alá, beleértve meteoritdarabokat, ásványokat, valamint fosszíliákat.
A harcoló dinoszauruszok egyike egy két lábon járó nagyméretű húsevő, az Allosaurus, míg a másik egy Stegosaurus, egy nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő. A dinoszauruszokat azért bocsátották együttesen árverésre, mert a wyomingi Dana-kőfejtőből is együtt kerültek elő: az Allosaurus halálála után évmilliókkal is a Stegosaurus lábát harapta.
A Heritage Auctions nem kívánta megnevezni azt a múzeumot, amelynek birtokába kerültek a küzdő dinoszauruszok, az aukciósház mindössze annyit mondott, hogy nem amerikai intézményről van szó.
Az árverés másik érdekessége a növényevő dinoszaurusz, a Triceratops egy hatalmas példánya volt. Félmillió dolláros (91,5 millió forintos) áron kínálták, végül a fosszíliáért 657 ezer dollárt (120 millió forintot) fizetett egy magángyűjtő.
A világ egyik legritkább sirályát figyelték meg Magyarországon
Ismét új madárfajt figyeltek meg Magyarországon, ezzel - példátlan módon egy hónap alatt kettővel - 405-re emelkedett a hazánkban regisztrált fajok száma. A világ egyik legritkább sirályaként számon tartott korallsirályt (Larus audouinii) a dunatetétleni Böddi-széken figyelték meg több alkalommal is. Az állat mintegy ezer, nagytestű sárgalábú és sztyepi sirály társaságában került elő. A korallsirály megjelenése nem kis megdöbbenést keltett a hazai madarász közösségben, minden bizonnyal eltévedt, kóborló példányról lehet szó hasonlóan a korábbi szokatlan megkerülésekhez.
Korallsirály (képünk illusztráció)
A sirályfaj kizárólag a mediterránemuban, a parttól távol eső tengeri szigeteken költ. Az állomány legnagyobb része a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Spanyolországhoz tartozó szigeteken fészkel (Chafarinas-szigetek és az Ebro Delta környéke), itt található a világállomány 65-70 százaléka. A Földközi-tenger keleti medencéjében fészkelő népessége stagnál, kis mértékben szintén növekvő tendenciát mutat. Újabb kolóniái jöttek létre horvátországi- és Portugáliától délre elterülő szigeteken is.
A madarat más tengerparti országokban (Anglia, Hollandia, Dánia) már megfigyelték, a kontinens belsejében azonban ritkán fordul elő. A legfrissebb BirdLife International jelentések szerint a természetvédelmi erőfeszítéseknek, és a halászati módszerek megváltoztatásának köszönhető, hogy az 1975-ben még csak 1.000 párat számláló korallsirály világállomány jelenleg már 21.500 párra emelkedett, és folyamatosan növekszik.
Két héttel ezelőtt egy szibériai partimadárfajt, egy hegyesfarkú partfutót sikerült megfigyelni, mely az első hazai észlelése volt a fajnak.
Elárverezik a világ legnagyobb cápaállkapcsát
Tyrannosaurus rex fog, elefántmadár-tojás, óriáslajhár-csontváz és ritka meteorit is kikiáltásra kerül június 12-én Dallasban, az egyik legnagyobb természettudományos árverésen. A legdrágább tétel egy Stegosuaurus-Allosaurus csontvázpár, mely 2,25 millió dollárról (kb. 427,5 millió forint) indul, de kitömött jegesmedvére már 4500 dollártól (kb. 855 ezer forint) licitálhatunk, míg a legolcsóbb borostyán kikiáltási ára 65 dollár (kb. 12 ezer forint).
A tételek között szerepel a világ legnagyobb cápaállkapcsa is (a már kihalt Carcharocles megalodon egy példányának állkapcsa), a licit 625 ezer dollárról indul
Nézze meg az eladásra váró fosszíliákat, ásványokat és meteoritokat az aukciós cég oldalán:
Tudományos cikk szerzője lett Colin Firth
Az Oscar-díjas brit színész még tavaly volt vendégszerkesztő a BBC egyik rádióműsorában, ahol felkérte a londoni University College kutatóit, hogy vizsgálják meg különböző politikai irányultságú emberek agyát, hogy megfigyelhető-e valamilyen különbség. A kutatók megállapították, hogy a magukat liberálisnak vallók agyában fejlettebb az agykéreg elülső övtekervénynek (gyrus cinguli pars anterior) nevezett terület, míg a konzervatív érzelműek agyában a mandulamag (amygdala) nagyobb az átlagosnál. (Az eredményekről bővebben az Egészség rovat korábbi cikkében olvashat.)
Az ötletért cserébe a kutatók a színészt és a BBC tudományos újságíróját, Tom Feildent is felvették a cikk szerzői közé. A tanulmány a Current Biology tudományos folyóirat április 7-i számában jelent meg.
Hím tigris adoptált két árván maradt kölyköt Indiában
A nagymacskák hímjei rendszerint nem törődnek még a saját kölykeikkel sem. Sőt nem ritka, hogy a hím állat megöli és megeszi a kölyköket, ha az anyjuk nem vigyáz rájuk eléggé. Éppen ezért rendkívüli az az eset, amelyről az észak-indiai ranthambore-i tigrisrezervátum szakemberei beszámoltak. A park tisztviselői megfigyeltek egy hím tigrist, amely két elárvult kölyökről gondoskodik.
A kölykök februárban vesztették el anyjukat. A kis állatok ilyenkor normál esetben halálra vannak ítélve, mert általában más nőstény sem veszi őket gondjaiba, hát még egy hím. Ezeknek a kölyköknek azonban rendkívüli szerencséjük volt. Eleinte a park munkatársai etették a vadonban a kölyköket, majd, legnagyobb meglepetésükre, egy hím tigris - feltehetőleg az apjuk - „fogadta örökbe” őket. A különös viselkedést rejtett kamerák is megörökítették.
A kistigrisek egyelőre még nem tudnak önállóan vadászni. A hím azonban rendszerint a kölykök közelében tartózkodik, és megengedi, hogy a zsákmányából is egyenek a most nyolc hónapos állatok. A kutatók élénk figyelemmel kísérik a sosem látott jelenséget.
Indiában a márciusban megjelentetett legutóbbi tigrisszámlálás adata szerint 1706 tigris él (a múlt század eleji százezres egyedszámmal szemben). Ebből mintegy 40 - köztük tucatnyi kölyök - található Ranthambore-ban, India egyik legismertebb tigrisparkjában.
Utolsó kommentek