nanoHÍREK

A hírek zömében természetesen a földrengés és a cunami által leginkább sújtott Fukushima Daiichi atomerőmű reaktorai szerepelnek, a japán hatóságok azonban nyolc további reaktort is leállítottak az érintett térségben. Az országban jelenleg 40 blokk működik. A Japan Atomic Industrial Forum által március 17-én kiadott térképen gyorsan áttekinthetjük az egyes erőművek állapotát.

Kattintson ide a nagyobb méretű képért!

Jelmagyarázat:

Piros: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag is károsodott (Fukushima 1-4-es blokkjai)

Sárga: valószínű, hogy a balesetben a nukleáris üzemanyag nem károsodott (Fukushima 5-6-os blokkjai)

Zöld: biztonságosan leállított blokkok (három másik erőműben)

Lila: jelenleg is biztonságosan üzemelő blokkok

A térképen bejelölték még a földrengés epicentrumát és a cunami által sújtott területet.

Forrás: Scientific American

Mennydörgéshez hasonló, hatalmas zúgás kísérte a tenger mélyén a múlt pénteki földrengést. A robajt a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya által működtetett, az epicentrumhoz közel (Kushiro és Hatsushima szigetek mellett) elhelyezkedő mélytengeri automata obszervatóriumok rögzítették. A felvételt két utórengés hangjával együtt az egyetem által üzemeltetett Listening to the Deep Environment honlapon tették közzé. A felvételeket az eredeti tizenhatszorosára gyorsították. Az oldalon a spektrogramok is elérhetők, melyeken a frekvencia és az intenzitás is megtekinthető.

A weboldalon a Listen on Site menüpontban élőben is bele lehet hallgatni az egyetem mélytengeri hidrofonjai által érzékelt hangokba.

A március 11-i földrengés Japán mért földrengései között a legerősebb volt, a Richer-skála szerint 9,0-es magnitúdóval (az első hírek még 8,9-es, illetve 8,8-as rengésről szóltak).

Az alábbi animáción a március 8. és 16. között bekövetkezett rengések láthatók. A körök mérete a rengés magnitúdóját mutatja, míg a színük időben előrehaladva világosodik, vagyis a halványkék a legkorábbi, a piros a legutolsó rengéseket jelöli.

Először március 9-én egy 7,2-es földrengés rázta meg Japánt, ám ez nem okozott különösebb riadalmat a szigetországban. A pénteki, pusztító erejű rengés ugyanazon a helyen pattant ki, majd ezt több nagyobb utórengés is követte, kettő majdnem elérte a 8,0-ás erősséget is. A rengések végül fokozatosan gyengültek. Az animációt készítő kutatók március 9-16. között összesen 428 földrengést regisztráltak.

Forrás: GFZ German Research Centre for Geosciences (Helmholtz Association)

Ajánlatok:

Japán két és fél métert mozdult el a földrengéstől

Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban

Az amerikai Smithsonian Intézet a közelmúltban a nagyközönség elé tárta a több mint kétszázezer felvételt tartalmazó gyűjteményét, melynek képei kameracsapdákkal készültek. Az állatok néha csak gyanútlanul elsétálnak a kamera előtt, de sokszor észreveszik az idegen tárgyat, és alaposan megnézik, körbe szimatolják. Az utóbbi képekből válogattunk néhányat:

Számbárszarvas (Rusa unicolor), Kína

Kontyos kígyászsas (Spilornis cheela), Thaiföld

Vérfácán (Ithaginis cruentus), Kína

Közép-amerikai tapír (Tapirus bairdii), Panama

Közönséges csuklyásmajom (Cebus capucinus), Panama

Jaguár (Panthera onca), Peru

Ocelot (Leopardus pardalis), Peru

Oroszlán (Panthera leo), Kenya

Kafferbivaly (Syncerus caffer), Kenya

Takin (Budorcas taxicolor), Kína

A hőérzékelőkkel és mozgásérzékelőkkel felszerelt kameracsapdák az előttük elhaladó állatokról készítenek felvételeket. A készülékek egy része éjjellátóval és/vagy vakuval is rendelkezik, s van olyan, amelyik videót is képes rögzíteni. Ezek a műszerek nagyban segítik a kutatók munkáját, különösen olyan fajok esetében, amelyek messze elkerülik az embert, és az erdő mélyén, rejtve élnek.

A gyűjtemény honlapja: Smithsonian Wild

Flickr galériája

Pillanatnyilag valószínűleg a világ leghíresebb élő pulija a Facebook-alapító Mark Zuckerberg két hónapos kiskutyája, Beast (magyarul vadállat). A kutyának nemcsak a fajtája magyar, de a szülei is Magyarországról származó pulik, és a tenyésztői is Oregonban élő magyarok, Szabó Zoltán és családja. A tenyésztővel készült interjút a Tudomány rovat szerkesztőjének, Molnár Orsolyának a kutyás blogján olvashatják:

Pannónia Palkó a Facebook-vezér kutyájának eredeti neve

Több mint 30 éve, minden évben kora tavasszal egy hét a látogatóké a debreceni Atomkiban. A Fizikusnapok során főleg középiskolások mennek el rendhagyó fizika órákat hallgatni, de az előadásokon, kiállításokon egyetemisták, és az érdeklődő debreceniek is részt vesznek. Alkalom ez arra is, hogy a város fizikatanárai találkozzanak egymással és egyetemi oktatókkal, atomkis kutatókkal. Az általános iskolások pedig vetélkedőn, kísérleti bemutatón ismerkedhetnek meg a fizika érdekességeivel.

Ebben az évben a Fizikusnapokra március 7-12. között kerül sor. Az előadások középpontjában idén az atommag felfedezése áll, ugyanis száz évvel ezelőtt jelent meg Lord Ernest Rutherfordnak, az atommag atyjának korszakalkotó cikke az atom szerkezetéről, melyben bizonyítja az atommag létezését.

Részletes program az Atomki honlapján.

Barack Obama amerikai elnök tegnap a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységével beszélgetett. A társalgás során szóba került a Discovery által nemrég felszállított R-2-es robot is. Az elnök viccesen érdeklődött, hogy milyen feladatot kapott eddig a robot, mosogatja-e az edényeket, vagy valami izgalmasabb dolga van. Mikor meghallotta, hogy még ki se csomagolták, akkor nevetve rosszallását fejezte ki, hogy ilyen messze elvitték, és még ki se vették a dobozából. A dolgok azonban az űrben nem ilyen egyszerűek, szigorú menetrend szerint zajlanak, és még egy elnöki utasítás sem elegendő, hogy megfelelő előkészítés nélkül állítsanak üzembe egy berendezést, különösen egy robotot.

szólj hozzá: Obama felhívta az űrhajósokat

A Discovery küldetését még egy további nappal (tehát március 7-ig) meghosszabbították, hogy legyen elegendő idő a felesleges felszerelések bepakolására a HTV nevű japán teherűrhajóba.

Az R-2 robotnak erős karjai vannak, hogy segíteni tudjon a szerelésben. Lábai nincsenek, mert azok a súlytalanságban feleslegesek

Ajánlat:

• Az utolsó simításokat végzik az űrállomáson

Forgatni és mozgatni is tudják a molekulákat az optikai csipesszel összekötött iPaddel:

Forrás: Wired

A magyar gyerekek nagy része ugyan nem tartja szimpatikus állatnak a viperákat, de nem is fél tőlük, és fontosnak tartja hazai védelmüket – derül ki abból a felmérésből, amelyet bécsi egyetemisták készítettek a rákosi vipera védelmi program munkatársaival együttműködve. A közel 400 – fővárosi és Kecskemét környéki – 12-14 éves diák megkérdezésével készült kutatásból kiderült, hogy - a mérgeskígyók általános elutasítottsága ellenére - a gyerekek szerint a viperák épp olyan fontos elemei a hazai faunának, mint a közkedvelt állatfajok.

A kígyók előkelő helyet foglalnak el az ellenszenvet, félelmet keltő állatok között, ennek ellenére meglepően kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban. Ezért végzett felmérést a tavalyi év első felében a bécsi Állatorvosi Egyetem négy diákja, az osztrák Vadbiológiai Kutatóintézet kutatójának irányításával, a rákosi vipera védelmi LIFE+ program égisze alatt. Az egyik vizsgálat során, három budapesti és öt kiskunsági általános és középiskolában a résztvevő gyerekek egy közel 50 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki. A kérdések a siklókhoz és a mérges kígyókhoz való viszonyulásuk mellett a róluk alkotott képre, illetve ismeretanyagra vonatkoztak.

Újszülött rákosi vipera (Forrás: Halpern Bálint/http://www.rakosivipera.hu)

Az eredmények értékelése során kiderült, hogy a hazai gyerekek mindössze 30 százaléka elutasító a kígyókkal kapcsolatban. A hazánkban előforduló kígyókkal már közel 70 százalékuk találkozott, sőt egynegyedük meg is fogta őket. A rákosi vipera védelmi program fajmentő munkájáról – amelynek eredményeképpen a kígyó visszatérhet korábbi élőhelyeire is – kevesebb mint 15 százalékuknak volt negatív véleménye, nagy többségük támogatta a kígyók visszatelepítésének gondolatát. A felmérésből kiderül, hogy minél több információval rendelkezik valaki a mérgeskígyókról, annál kevésbé tartja őket félelmetesnek. A válaszadók nemének, illetve lakhelyének összevetéséből kiderült, hogy legkevésbé a Kiskunságban tanuló fiúk, leginkább a budapesti lányok tartanak tőlük.

Magyarországon jelenleg két mérgeskígyó faj él: a gyakoribb és erősebb mérgű keresztes vipera, illetve az aktív védelmet igénylő, veszélytelenebb rákosi vipera, amelyből már csak mintegy 1200 él a megmaradt hazai élőhelyeken a Hanságban és a Kiskunságban (ebből 700 a Rákosi Vipera Védelmi Központ területén). A hiedelmekkel ellentétben a viperák ritkán támadnak emberre, általában már lépteink rezgését érzékelve elmenekülnek. Évente 1-2 viperamarásról tudni, az elmúlt 60 évben pedig két haláleset történt, mindkettőt a keresztes vipera marása okozta.

Forrás: MME

Ajánlat:

• Otthonra találtak a diktatúrában átkeresztelt viperák
• A Rákosi vipera védelmi program Facebook oldala
• A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának honlapja

Utolsó útjára indul a Discovery február 24-én, hazai idő szerint 22.50-kor. A startot a Spacevidcast, a Spaceflight Now és a NASA TV egyaránt a szokásosnál jobb minőségben közvetíti. Az indítást magyar szakkommentárral kiegészítve is megnézhetjük a www.galileowebcast.hu weboldalon.

Spacevidcast

Video chat rooms at Ustream

Spaceflight Now

NASA TV

Live Broadcasting by Ustream

Ajánlat: Utoljára indul a Discovery