nanoHÍREK

A pénteki szomorú állatkerti hír után egy vidámabb:

Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az olaszországi, közelebbről toszkánai származású, Bimba nevű állatot péntektől láthatja a közönség a Kisszikla oldalában található kifutóban. Bimbát a régebb óta Budapesten élő Vitus párjának szánják, a budapesti születésű Lady pedig néhány héten belül költözik egy másik európai állatkertbe.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Bimba múlt héten szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, a közönség számára láthatatlan elkülönítő helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nőstény érkezésének előzménye, hogy az eddig Budapesten élt két jegesmedve, a budapesti születésű Lady és a Kölnből érkezett Vitus frigyéből tizenhat év alatt sem született utód. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek bocsai. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram keretében (EEP) olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett.

Bimba 1987. december 6-án született, tehát három évvel idősebb, mint Lady. Vele ellentétben azonban biztosan alkalmas arra, hogy utódokat hozzon világra, hiszen korábban már három alkalommal ellett. Igaz, ugyan, hogy már nem számít egészen fiatal állatnak, ugyanakkor a nőstény jegesmedvék akár harmincéves korukban is képesek utódokat világra hozni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert négy munkatársa – egy megfelelő szállítóládával együtt – március 28-án utazott ki az olaszországi Toszkánában található Pistoia városába, amely Firenze közvetlen közelében található. Az ottani, magántulajdonban lévő állatkertben korábban több jegesmedve is élt, maga Bimba is ott született. A kertben jelenleg zajló rekonstrukció miatt azonban egyelőre felhagynak a jegesmedvék tartásával, így Bimba volt az utolsó jegesmedvéjük. Sőt egész Olaszországban ez az állat volt a faj utolsó állatkerti képviselője.

Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni.

A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.

Bimba (Forrás: Bagosi Zoltán/Fővárosi Állat- és Növénykert)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta „biztonsági védőhálót” jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.

Zitta állapota minden különösebb előzmény nélkül szerda hajnalban lett kritikus: képtelen volt lábra állni. Az elkövetkező 20 órában a gondozók, állatorvosok és a kert műszaki munkatársai megállás nélkül az állat megmentésén dolgoztak. Rengeteg ember segítségével igyekeztek talpra állítani, infúziót és beöntést is kapott. Éjjelre azonban annyira rossz lett az állapota, hogy nem maradt más lehetőség, mint az állat elaltatása.

A tünetek alapján az állatorvosok már szerdán Clostridium fertőzésre gyanakodtak, amelyet a boncolás, illetve az elvégzett egyéb vizsgálatok is alátámasztottak. A rendkívül heveny vérzéses vastagbélgyulladás, illetve enterotoxémia valószínűleg a Clostridium difficile nevű kórokozó baktérium által termelt, tehát mikrobiológiai eredetű méreganyagra vezethető vissza.

Zitta (Forrás: Alapítvány a Budapesti Állatkertért)

Zitta másfél évtizede, 1996. október 22-én érkezett Budapestre a hollandiai Emmen város állatkertjéből. Születési dátuma nem ismert pontosan, de valamikor az 1960-as években született, így negyvenévesnél mindenképpen idősebb, valószínűleg majdnem ötvenéves volt. Zitta már viszonylag idősnek számított, az ázsiai elefántok átlagos életkora ugyanis 60-70 év.

A Budapesten töltött évek alatt a látogató közönség egyik kedvencének számított, és az elefántápolók is igen jó kapcsolatban voltak vele.

Az Állatkertben jelenleg három ázsiai elefánt él. Két fiatal állat, Angele és Assam, valamint a Zittával együtt érkezett, hozzá hasonló életkorú Hella.

Német kutatóknak sikerült lemásolni a madarak repülési technikáját:

szólj hozzá: Okos madár

Az Oroszországban, fogságban élő tigris még két évvel ezelőtt, kölyökként sérült meg egy csirkecsonttól, melynek szilánkja belefúródott az állkapcsába. A kialakult gyulladásról eleinte azt hitték, hogy a fogváltástól alakult ki, ám időközben szepszis (vérmérgezés) lépett fel, mely az állat fejének bal oldalán a szövetek elhalását okozta. A hibás diagnózis akkor kis híján a tigris életébe került, ám sikerült megmenteni, és most több egymást követő műtéttel próbálják helyreállítani az állat pofáját.

Zhorik még a műtét előtt (további képek, forrás: http://anni-sanni.com)

A hányattatott sorsú tigris története sokakat megérintett, orosz kisiskolások 160 000 rubelt (nagyjából egymillió forintot) gyűjtöttek össze a tigris ellátására és gyógyszereire. Az első műtétre szombaton került sor, Zhorik jelenleg egy vadállatokra specializált, habarovszki rehabilitációs központban lábadozik.

A GuberniaTV korábbi tudósítása a tigrisről

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a tigrisek legnagyobbika, hímjei több mint két mázsát nyomnak. Az alfaj elsősorban Oroszország távol-keleti részén fordul elő, s a becslések szerint vadon körülbelül ötszáz egyede él - ez elég jó szám ahhoz képest, hogy az 1940-es években mindössze 20-30 szibériai tigrisről tudtak.

Ajánlat:

• Válságban a szibériai tigrisek

Szünet nélkül csöng a telefon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A telefonközpontban Jónás urat, Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresik. A furcsa telefonhívások az április elsejei tréfacsinálás hagyományához kötődnek.

Ilyenkor ugyanis hagyományos ugratásnak számít, hogy a telefonálók valamilyen állathoz köthető nevű személyt – például Farkas urat, vagy Pelikánnét – keresnek. Ennek az április elsejei urbánus szokásnak a kezdetei ma már meghatározhatatlanok, de maga a hagyomány legalább fél évszázados múltra tekint vissza. Eredetileg nem az Állatkertet akarták megtréfálni az emberek, hanem egymást, mégpedig olyan módon, hogy barátjuk, ismerősük, munkatársuk asztalán egy cédulát hagytak „Jónás úr visszahívást vár” üzenettel, és egy telefonszámmal, amely történetesen az Állatkert központi telefonszáma volt. Jónásnak a városligeti intézmény első, 1893-ban érkezett vízilovát hívták, de a XX. század elejére a közönség számára a vízilovakra általában utaló névvé vált. Az elmúlt években Jónás úr mellett már más állatnevű személyeket is kerestek ilyenkor.

Az intézmény telefonközpontjában reggel óta több tucat ilyesfajta telefonhívást fogadtak. Jónás úron kívül Farkas doktort, Medve Tibort és Oroszlán Zsoltot keresték a legtöbben. Bár az ilyen telefonhívások miatt az intézmény telefonközpontja április elsején kissé túlterhelt, az Állatkert ezeket a hívásokat az „urbánus folklór” körébe tartozó népszokásként közös kulturális örökségünk részének tekinti. A tréfás áprilisi hagyomány jó példája annak, hogy az 1866-ban megnyílt kert az évtizedek során közös hagyományaink részévé vált.

Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert

Művégtagjának köszönhetően már szabadon futkoshat a csökevényes lábbal született Midnite. A négyéves törpeló bal hátsó lábáról hiányzott a pata és a patacsont is, ráadásul gazdája sem gondoskodott róla megfelelően, ezért elkobzását követően, a menhelyre bekerülve fennállt annak a veszélye, hogy elaltatják. A texasi menhely munkatársai azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve felvették a kapcsolatot egy humán művégtagokat gyártó céggel, s ők örömmel készítették el a műlábat a lónak.

Eleinte mindössze abban reménykedtek, hogy Midnite így képes lesz rendesen járni, de az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, ugyanis a művégtag felhelyezése után nem sokkal a ló könnyű vágtába kezdett. Az állatvédők remélik, hogy Midnite-ra még sok nyargalászással teli év vár.

A műanyag hulladéknak körülbelül 0,25 százaléka köt ki a tengerekben. Elsőre ez talán nem tűnik soknak, de évente 260 millió tonna műanyagot állítanak elő világszerte. A világtengereken jelenleg öt nagyobb szemétszigetet feltételeznek, melyek az óceáni áramlatok mentén helyezkednek el. Az elnevezés némileg félrevezető, mert ezek nem a víz tetején úszó szeméthalmok, a műanyag ugyanis az ultraibolya sugárzás hatására törékennyé válik, és feldarabolódik. A több milliónyi kis műanyagdarab így rejtve marad a műholdak elől, és többnyire a hajók fedélzetéről sem láthatók.

A hulladék egy része különféle tengeri élőlények, például bálnák, teknősök vagy albatroszok gyomrában köt ki. Az alábbi képen egy Argentína partjainál talált fiatal tengeri teknős gyomrának tartalma látható:

Forrás: SEATURTLE.ORG

Hasonlóan elgondolkodtató képek láthatók Chris Jordan fotográfus galériájában, aki rendszeresen ellátogat a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget közepén található Midway-atollra, hogy megörökítse, milyen hatással van a szigeten fészkelő Laysan-albatroszokra a rengeteg hulladék. Felvételein elpusztult fiókák gyomortartalmalátható. A képek megtekinthetők itt.

Egy nylonzacskó élete

Ajánlat:

Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek

Nemcsak a torkukra akad - mérgezi az óceánokat a több százezer tonnányi műanyag hulladék

Szeméttel töltött madarak - már az állatok gyomrában is látható az óceáni hulladék

Több millió apró műanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban

Az albatroszok túlélték a pusztító cunamit

Az utolsó simításokat végzik a Vad Magyarország – A vizek birodalma című egész estés természetfilmen, amely április végétől látható hazánkban.

Évtizedek óta ez az első nagyszabású természetfilm hazánk vadvilágáról. A nemzetközi együttműködésben készült filmet húsz hazai helyszínen forgatták, másfél éven keresztül. Az utómunkálatok is immár egy éve tartanak.

A film egy rétisas-fészekalj sorsán keresztül repít végig bennünket Magyarország vizes élőhelyein. Kalandozunk a szürkemarha gulyával a hortobágyi mocsarakban, a Balatonnál találkozunk az ívóhelyükre tartó hatalmas balinokkal, a gemenci erdőben pedig vidrákkal, harcsákkal és táncoló szarvasokkal.

Ez a film is bizonyítja, hogy látványos állati akciókért nem kell mindig Afrikába menni: az alkotók több olyan állati viselkedésformát is megörökítettek, amilyeneket előttük még soha senki. Persze ez nem ment könnyen, összesen 234 napot töltöttek lessátraikban, a téli fagyban éppúgy, mint a nyári szúnyogfelhőkben.

A film rövidebb, 43 perces változatát nyugat-európai televíziók már vetítették, nagy sikerrel.

Sokáig úgy tűnt, hogy éppen idehaza nem lesz látható az alkotás, ám hazai támogatással a hosszabb magyar verziója nemsokára a nézők elé kerül.

A forgatásról Török Zoltán rendező blogot vezetett, amely itt olvasható, de a film Facebook-oldalán is folyamatosan kapunk híreket.

Halálesetek:
A pontos számot nehéz megbecsülni. Hétfő reggelig  a regisztrált halálesetek száma 8649, és további 13 262 embert keresnek.
(Forrás: National Police Agency of Japan)

Evakuáltak:
Összesen 349 349 embert szállásoltak egy különféle menedékhelyeken. A fukusimai atomerőmű környezetéből összesen 177 500 embert evakuáltak.
(National Police Agency of Japan)

Háztartások elektromosság nélkül:
Vasárnap este Japán északi részén még 242 927 háztartásban nem volt áram.
(Tohuku Electric Power Co.)

Háztartások víz nélkül:
Szombati jelentés szerint tizenegy prefektúrában legalább 1,04 millió háztartásban nem volt ivóvíz.
(Health Ministry)

Sérült épületek:
Legalább 14 637 épület megsemmisült.
(National Police Agency of Japan)

Felajánlások:
Szombatig 128 ország és 33 nemzetközi szervezet ajánlotta fel segítségét.
(Foreign Ministry)

Forrás:Yahoo/Reuters

via tudosfilmek